Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Gémes Balázs: A népi orvoslás kutatás aktuális problémái Magyarországon

Gémes B.: A népi orvoslás kutatás aktuális problémái Magyarországon 25 Szeñdreÿ megállapítását újabb adatokkal alátámasztani nem tudjuk, mert ilyen jellegű gyűjtés nem történt. Csupán az orvosi szakirodalom közöl — más területekről — ilyen adatokat. Hivatkozhatunk pl. Hradlicska közlésére a hindu nők szüléséről, „akik semmi fájdalmat nem jeleztek, dacára annak, hogy kétségtelenül éreztek, de mint elmondották: nem mutatják, mert félnek, hogy nevetségessé válnak ezáltal."

47 Más adat — Obulbulstan Essenova közlése szerint: „a türkmén asszonyok csendesen viselkednek a szülés alatt, noha saját bevallásuk szerint élénk fájdalmat éreznek, de évszázados tradíció, hogy az asszonyok hang nélkül, fegyelmezetten kötetesek szülni. Ezek az asszonyok jelenleg szülőotthonokban szülve, teljesen megőrizték ezt a régi magatartásukat,"

4

8 Hasonló megfigyeléseket eszközölt Rákos László Hanoiban, a vietnami szokásokkal kapcsolatban: „A szülés folyamatára jellemző, hogy a szülő nők zöme nem jelez fájdalmat a tágulási szakban és a szülőszoba számunkra szokatlanul csendes (a felvilágosult kollégák elmondása szerint ennek „bűntudat" az oka és a vélt büntetést hangtalanul köteles az asszony elszenvedni)".

4<

J A gyűjtőmunka elégtelensége miatt csak egy adatot tudunk megemlíteni a vasi, magyarlakta Nagykölkedről, mely teljesen egybevág a Szeñdreÿ által leírtakkal.

5

0 Külön kérdés, hogy mit gyűjtsünk. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a hagyományos, a régi, az ősi szereket gyűjtötték a kutatók. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk ezeket, nem egy esetben az derül ki, hogy a korábbi időszakokban hivatalos szerek voltak.

5

1 így felbukkan ezek között napjaink gyűjtési gyakorlatában pl. a kopál olaj, Koppány balzsam, kopábel balzsam (Balsamum copaivas) is, melyről tudjuk, hogy korábban

5

2 hivatalos gyógyszer volt. A kékkő, rézgálic, kék gálic (Cuprum sulfuricum)

j

3 a gyűjtő előtt a kereskedelemben kapható általánosan ismert szerként tűnik fel; a repiilőkence, repülőszesz, repülő olaj (Linimentum ammoniatum),

5

4 vagy a semmi, semmi por (Zincum sulfuricum).

5

0 Sorolhatnánk vég nélkül a példákat. Véleményünk szerint minden alkalmazott szert regisztrálni kell, amit napjainkban felhasználnak, legyen az hivatalos szer (magisztrális vagy gyári készítmény), ha azt nem orvosi felügyelet alatt, orvosi javallatra szedik. Fel kell mérni tehát a házi patikákat,

5

0 a házban található összes hivatalos és alkalmazott hagyományos szert. így fény derülne arra, hogy mennyi gyógyszert halmoztak fel, mire használják őket, milyen javallat alapján stb. Sok esetben jól nyomon követhető az információ áramlás: ki kinek javasolta, milyen betegségre, milyen tünetek alapján stb. Ugyanígy pontosan regisztrálandó a hagyományos háziszerek anyaga is. Milyen betegségre mit alkalmaznak? Amelyeket már nem, mikor alkalmazták utoljára? Ha nem áll rendelkezésre a szokott szer, mivel helyettesítik? Ha több azonos hatásúnak tartott szerrel rendelkeznek, melyiké a prioritás, mi ennek az oka stb.? sünkre a természetes állapotban élő népeknél, mindenesetre megállapítható, hogy ezeknek a megfigyeléseknek egy részét tévesen interpretálják azért, mert bizonyos primitív népeknél, néprétegeknél az asszony nem szabad, hogy fájdalmat fejezzen ki, ami egyáltalán nem bizonyítja azt a körülményt, hogv nem is érzi azt." Orbán György, 1960. 331. 4

7 Orbán György, 1960." 331. 4

8 Orbán György, 1960. 331. 4

9 Rákos László, 1962. 5

0 Saját gyűjtés. — jegyzem meg, hogy a szomszéd község (Szentpéterfa) lakói horvátok. 5

1 Vajkai Aurél, 1948. 10. 5- Ph. Hg. III. 5

3 Ph. Hg. VI. 5

4 Ph. Hg. V. 5

5 Ph. Hg. VI. 5

6 Homoki Anna — Gémes Balázs, 1978.