Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Gémes Balázs: A népi orvoslás kutatás aktuális problémái Magyarországon

24 Comm. Hist. Art is Med. Suppl. 11-12 (1979) gyűjtésének megkönnyítésére.

4

0 Ennek bevezető részében felhívja a figyelmet a betegség tüneteinek, okának, megelőzési lehetőségeinek gyűjtésére; a betegségek, illetve a gyógyító eljárások fényképpel való dokumentálásának fontosságára, a tárgyi anyag (alkalmazott növények is!) begyűjtésére, külön hangsúlyozva a ráolvasások, ráimádkozások szövege szószerinti leírásának fontosságát. Ezt követően egy betegségfelsorolást ad, mely Berde regiszterének rövidített változata. Ugyancsak az 1960-as években készített kérdőívet Károlyi György, aki anyagközlését a ,,Betegségek Nemzetközi Osztályozás 1955. évi revízió^" alapján végezte. Dolgozatának függelékeként közli javaslatát — „Kérdőív a népi egészségtan vizsgálatához" — az egységes adatfelvételhez.

4

1 Ennek alapján készítettük el 1969-ben adatlapunkat, melyet nemcsak az emberi, hanem a különböző állatbetegségek gyűjtésére is felhasználunk.

4

2 Az egységes szempontú — esetleg nagy területre kiterjedő — adatfelvétel lehetőséget ad az eddig gyűjtött adatok átértékeléséhez, másrészt eddig kellőképpen nem tisztázott kérdések megoldásához. A szülészet témaköre pl. aránylag kidolgozottnak tekinthető. Az elmúlt másfél évtizedben mégis hihetetlen gazdagságú anyagot gyűjtöttünk a népi születésszabályozás (magzatelhajtás) témakörében, melynek alapján megállapítható, hogy annak csak nagyon kicsi — szinte nem is számottevő — részét képezi az irracionális eljárások csoportja, s azon belül a Szeñdreÿ által leírt ún. đméréssel vagy mérlegre állással kapcsolatban kialakult álláspontot revízió alá kellett vennünk.

4

3 Jó lenne azonban más területeket is vizsgálat tárgyává tenni. Köztudott ugyanis, hogy napjainkban — elenyészően kisszámú esettől eltekintve — a szülések már nem otthon, a hagyományos környezetben, hanem korszerű körülmények között, kórházakban, szülőotthonokban zajlanak. Tehát a kérdéssel kapcsolatos gyűjtés lehetősége időben meglehetősen behatárolt. Szeñdreÿ Zsigmond szerint a „Szlávsággal határos vidékeken a szülés idejét szigorúan titkolják; az asszony még a szomszédok se vehessenek tudomást a szülésről, mert ráolvasással megnehezíthetnék a szülést, sőt halálát is okozhatnák."

4

4 Hogy ezzel a jelenséggel kapcsolatban mi a helyzet, valójában máig sem tisztázott. Sem a néprajzi, sem az újabb orvosi irodalomban ezzel kapcsolatos hazai adatokat nem találunk. A kutatók egy csoportja szerint „a szülési fájdalom nem fiziológiás folyamat, hanem szociális, kulturális és emocionális tényezők eredménye." Más kutatók szerint „a fájdalom a szülés alatt fiziológiás eredetű, de nem feltétlen velejárója a szülési folyamatnak,"

4

5 A szülési fájdalommal kapcsolatban tényként kell elfogadnunk egyrészt, hogy a civilizált társadalmakban is előfordulhat fájdalom-mentes szülés, másrészt a társadalmi fejlődés alacsonyabb fokán élő népeknél az olyan adatok, mely szerint a szülő nők nem jeleznek fájdalmat, nem bizonyos, hogy a fájdalom nemlétével, sokkal valószínűbb, hogy az ott általános tradicionális magatartásformákkal magyarázható.

4'' J

0 A Néprajzi Múzeum K. 1/1963. sz. kérdőíve. Összeállította Diószegi Vilmos 1963 július. 4

1 Károlyi György, 1965. 4

2 Az adatlap szövegét és a kitöltéssel kapcsolatos megjegyzéseinket a Függelékben közöljük. i

J Gémes Balázs — kézirat 4

1 Szeñdreÿ Zsigmond — Szeñdreÿ Ákos, én. 136. 4

5 Orbán György, 1960. 330. 4

n ,,.. .A primitív társadalmi viszonyok között élő népek szülésének vizsgálatánál figyelembe kell venni nemcsak a fájdalomérzés intenzitását, hanem kifejezésre juttatásának különböző formáit is. Erre-vonatkozólag megemlítem Berry megfigyelését, aki afrikai bennszülötteknél leírja, hogy pl. számos égési sebet látott keletkezni anélkül, hogy a bennszülöttek a fájdalom legkisebb jelét mutatták volna. A szülési fájdalmat illetően, sajnos, kevés adat áll rendelkezé-