Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében
Szilárd fy Z.: Kegyképtípusok u pestisjárványok történetében 235 E részleges felmérés topográfiai vonala a kultusz passaui kisugárzásának ható erejére is utal a német ajkú telepesek körében. A XVIII. század egyik legnépszerűbb népszónokának, Telek József ferences barátnak Sarlós Boldogasszony ünnepén a Segítő Máriáról mondott prédikációjából tudjuk, hogy ezen a nyári ünnepen virágokat szenteltek, amelyeket a nép szívesen használt gyógyteának is. Témánkba vág beszédéből ez az idézet: „A léleknek betegségei az éhség, szomjúság, mezítelenség, és egyéb fájdalmas nyavalyák, mellÿeknek számát, soha még az orvosok könyve sem írhatta-le... De azonban mind ezek ellen a megsokasodott temérdek nyavalyák ellen, egy leg-foganatosabb orvosló erő a mi szerzetes ligetünkön illatozó gyöngy-virágnak, ma a Judaea hegyein s völgyein utazó szeplőtlen Szűz MARIA-nak, hathatosañ orvosló ereje, és Anyai kegyessége... Ez-által a titkos gyöngy-virág szál kebeléből ki-ható erő-által, a mirigyes-döghalál hatalma meggyengül. Ez-által, a veszedelmes hideg élések, kórságok s nehéz nyavalyák kegyetlensége, le-tsendesedik. Ez-által, a fekélyes tagok és kirothadott sebek rútsága, szép épségre fordul". 7 8 Befejezésül néhány Segítő Boldogasszonyhoz címzett patikát említünk, amelyek elnevezésüket nyilván még a pestises évekkel kapcsolatban kapták. Mosonmagyaróvár 1690. 7 9 Mór: A kapucinusok patikájába a bécsi házfőnök Fr. Rafaelt küldte, adván vele néhány orvosságot, mivel a környéken sem orvos, sem patika nem volt. A pestises években a lakosság igényelte Rafael testvér orvosi és gyógytári segítségét. Szolgálatát nem pénzzel, hanem bor, baromfi és tojás formájában alamizsnával viszonozták. 8 0 Szeged: Segítő Boldogasszony patika 1850-ből. 8 1 Pilisvörösvár: Mariahilf patika. XIX. sz. 8 2 Zusammen fassung Die europäischen Pestepidemien haben im Laufe der Jahrhunderte einen eigenartigen Typus von Gnadenbildern hervorgebracht, die sonderbarerweise selber als Pestschutz betrachtet wurden. Diese Darstellungen waren auch im historischen Ungarn als Pestschutz allgemein bekannt. Die älteste Darstellung haftet der hl. Maria-Schnee an, deren römischer Prototyp bereits z. Z. des Papstes Gregor (590 — 603) in Sühnenprozessionen herumgetragen wurde. Daher erhielt das Ikon den Namen Sa us Populi Romani, und die, an die Legende knüpfende Antiphon¡e Regina Coeli ist als pestabwehrend gehalten worden. Ebenso wurzelt der Typus der Maria Lactans: die stillende Madonna im christlichen Altertum. Diese Darstellung knüpft sich an den Kult der Maria Lactans und is auch als 7 8 Telek József: T¡zen-két s¡ agų Korona... I. Buda, 1769.726 — 727. Mivel Mária segítőkészsége a Vizitáció eseményéből tanulságosan kiolvasható, ezért azok a templomok és kápolnák, amelyek főoltárukon a Segítő Mária képét tisztelték, búcsújukat rendszerint július 2-án Sarlós Boldogasszonykor, Mária látogatása ünnepén tartották. A beteggyógyító jelleg, a gyógyfüvek megáldása feltételezésünk szerint a Mariahilf-ábrázolás pestistől védő mivoltával függ össze. Az ünnep törökellenes jellegéről lásd: Bod Péter: Szent Heortokrates. Pozsony, 1786. 110. 7! ) Képek a gyógyítás múltjából. Comm. Hist. Artis Med. Suppl. V. 1972. 27. 8 0 Takács Ince: Ferencesek Dunántúlon a 17.— 18. században. 121. (Kézirat a Zalaegerszegi Levéltárban.) 8 1 Bálint Sándor szíves közlése. 8 2 A patika cégérül szolgáló, Mariahilf képével ékes, metszett üvegablak a szerző tulajdonában van.
