Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében
234 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) Pesten a Szent Anna (Szervita) templom Segítő Mária oltára, 1768. Budán a Szent Anna templom Xaveri Szent Ferenc oltárán, 1739 az Újlaki templom főoltárán és az óbudai templom Mariahilf oltárán, 1740 körül. Esztergom: Ferences templom Segítő Boldogasszony oltára 1740 körül. Győr, a Karmelita templom Nep. Szt. János oltárán, 1740 körül. Nadap: Szent Rozália plébánia templom főoltárán, 1740. (Egyházmegyei Múzeum, Székesfehérvár, Ltsz. 158.) Tinnye: Mariahilf-kép a templomban, 1740 körül. Torbágy: plébániatemplom, 1740. Eger: Borgia Szent Ferenc templom Segítő Mária oltára 1740 körül. Miskolc: Mindszenti templom, 1740 körül. Budapest, Budafok: Knoll József királyi uradalmi serfőző az 1739-es járvány idején fogadalmat tett: bár feleségével együtt a pestis áldozatai lettek, mégis leányuk, Veronika, Lackner József tiszttartó felesége 1742 —43-ban szülei adományából felépíti a Xavéri Szent Ferenc tiszteletére ajánlott, majd Szt. Péter-Pálróí nevezett kápolnát, melynek koporsó alakú oltára fölé Mariahilf képét helyezték. 7 3 Budapest, Kőbánya: 1739 — 40. év folyamán Conti Lipót Antal pesti kőfaragó mester és felesége, Drenker Krisztina, mivel a pestis halálos veszedelme elkerülte őket, fogadalomból a kőbányai kőfejtőhöz vezető út mentén fekvő szőlejük sziklás emelkedőjén kápolnát létesítettek. A mester által faragott kőoltárt — amely mint ilyen, egyedülálló a főváros területén — a pestistől védő szentek szobrai között a Segítő Mária képe ékesíti, oromzatán a Szentháromság ábrázolásával. Az oltár ikonográfiái felépítése az eredeti passaui kegyoltárra emlékeztet. A régi Pest téglaégetője felé vezető út mentén pedig Paumann Henrik és neje épített Mariahilf-kápolnát a pestistől való szabadulásuk emlékére, amely ma már nem létezik. 7 4 Solymár: Lang Péter helybeli kőműves mester az erdőben hálából állított képházba (Bildstock) egy budai festőtől vásárolt Segítő Szűz Mária képet helyezett. 1738-ban fölé kápolnát emelt. A kegykép puttó fejes, arany sugaras keretezését — az előbbi egyszerű fekete keret helyett —, valamint a többi faszobrászati munkát is 1756-ban egy Bemard nevű pesti kereskedő készíttette. 7 5 Ürömben a plébániatemplom ún. Pestis oltárának főalakja a Sasvári Piéta szobra, az oromzatra mégis a Mariahilf-képet festették. Mór: a szőlőhegyi Szent Orbán kápolnában helyezték el Segítő Mária 1739-ből való képét, amelyet Lamberg Ferenc özvegye, Nádasdy Katalin Mária Teréziától kapott ajándékba; a hátán lévő feljegyzés szerint az eredeti Mariahilf-képhez érintették. 76 Bodajk: a Segítő Boldogasszony kegytemplomot 1742-ben építik föl. Adony: Plébániatemplom főoltára, 1742. Dunaföldvár: Szent Rókus kápolna, 1746. Pilisvörösvár: Ste¿ññu ñer Mátyás molnár kápolnája 1773-ból, valószínűleg egy korábban tett fogadalom beváltásaként. Pilisborosjenő: a Mariahilf-oltárnál egy budai polgár jóvoltából szombatonként mécsest gyújtottak. 77 Etÿek: köztéri kőszobor, 1763. Harangok Segítő Mária tiszteletére: Pázmánđ, 1742, Nadap, 1764. 7 3 Budapest Műemlékei II. i. m. 610. 7 4 Schoen Arnold: A kőbányai Segítő Szűz Mária kápolna. Magvar Főváros II. évf. 20. szám. 1939. 5-6. 7 5 Conscriptio Status capellae Solmariensis 28. IV. 1757. Székesfehérvári Püspöki Levéltár. Rsz. 4522. Jordánszky szerint Maurer József Buda-újlaki polgár vette a képet fogadalomból, mivel családjával együtt a pestistől megmenekült i. m. 179. A kegykép kerete Bebo Károly munkája. 7 6 Canonica Visitatio 1818 Mór. 7 7 Canonica Visitatio 1764 Pilisborosjenő.
