Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében

Szilúrdfy Z.: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében 213 Caelius Sedulius (450 körül) ókeresztény költő Krisztus életéről szóló alfabetikus himnuszában az „F" betűnél írja: „Feno iacere pertu it, Praesepe non abhorruit Parvo que lacte pastus est, Per quern nec ales esurit. Hitvány jászolba fektetik, Szénától sem húzódozik, Ki a madárnak enni ád; Egy csöppnyi tejjel jóllakik."

1

1 Az itáliai származású Venantius Fortunatus (536—601) I. Klotár frank király udvari költője majd Poitiers-i püspök „Quem terra, pontus sidera" kezdetű Mária-éneke a római liturgiában felosztva mint a Mária-ünnepek hajnali, reggeli és esti himnusza a kora középkortól kezdve mindenütt ismertté lett. Közkedveltségét igazolja, hogy a benne szereplő motívumok miatt a reggeli dicséret alapszövegévé vált a legelterjedtebb pestis elleni antifonának: „O gloriosa virginum, Sublimis inter sidera, Qui te creavit, parvuluni Lactante nutris ubere. Quod Heva tristis abstulit, Tu ređđis almo germine; Iñ reñ ut astra flebiles, Coeli reç ųđis cardinens Tu Regis alti ianua, Et aula lucis fulgida, Vitám datam per Virginem, Gentes redemptae, plaudite." A Cornides kódex költői keretbe foglalva hozza a himnusz fordítását. A fölfeszítés után Mária egyedül, titkon ül és várakozik házikójában: „íme hertelenséggel eljőve az édes Jésus a dicsőségnek és az feltámadásnak fejérséges ruhájában." Megvigasztalja szent anyját, majd sorba fölvonulnak a mennyei seregek, Ádám és Éva, valamint az ősatyák, hogy gratuláljanak Máriának a Húsvét öröméhez. „Ésmeg előmennek az pátriárkák mondván: O gloriosa domina excelsa super sydera. et. cet. Az az: Ó dicsőséges szent asszony. Csillagok felett rñagasztatott. Ki tégedet teremte nagy bölcsen, Szent emlőiddel emtetted. Melyet szomorú Éva elveszte, Te megleled te szent szüléseddel. Hogy mennyben menjenek siralmasok, Mennyországnak kapuja lől. Te vagy Királynak ajtója. És világosságnak fényes kapuja. Élet adaték szűz miatt. Megváltott népek vigadjatok." 1

1 Sík Sándor: Himnuszok könyve. Bp. é.n. (1943). 118-119. 15*