Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Kegyképtípusok a pestisjárványok történetében

KEGYKÉPTÍPUSOK A PESTISJÁRVÁNYOK TÖRTÉNETÉBEN SZILÁRDFY ZOLTÁN A tömegekel irtó pestisjárványok évszázadokon át rettegésben tartották a lakosságot. Hogy fogalmat alkothassunk az országos méretű kíméletlen pusztulásról, legyen elég az 1734 és 1744 közötti tíz esztendő felmérésének döbbenetes adata, miszerint 300 ezren haltak meg, vagyis az ország akkori lakosságának 10%-a. Korábbi évszázadokban, amikor a pestis okozta halálozás száma még magasabb volt, áldozatul esett az összlakosság egyharmada is. A szörnyű vész elragadta a pestises esztendők teljes természetes szaporulatát.

1, 2 A félelmet még inkább fokozta az orvoshiány, a tehetetlenség és kiszolgáltatottság tudata a gyilkos kórral szemben. II. Rákóczi Ferenc írja táborából „.. .az pestis kegyetlenségéről, az mely (itt) az pusztán is irtóztat, nincs mit írjak, sem mit tanácsoljak, hanem: Deųs misereatur nostri." Egész vármegyék voltak egyetlen orvos vagy sebész nélkül. „Az Úristenen kívül nincs más orvosunk" — írják a máramarosi hatóságok a Helytartótanácsnak.

3 A döghalált a korszemlélet Isten büntetésének tekintette. Egy korabeli hitbuzgalmi könyvecske a megérdemelt büntetést tizennégy közelebbi okra vezeti vissza. A morális jellegű felsorolásban egészségvédelmi meggondolást hiába keresünk, annál meglepőbb a sorok közt rejlő „társadalomkritika", amelyben a büntetés okait a kegyetlen és zsarnoki uralomban, az állami vezetők által semmibe vett igazságszolgáltatásban, a szegények elnyomásában és a hatóságoktól nagymértékben gyakorolt uzsoráskodásban jelöli meg.

4 A tömegek nyomora, az éhínség mindenképpen a járványok rohamos terjedését készítette elő. A keserűséggel telt közhangulatot megrázóan érezteti a „Hóltt Test Fogóknak és Hordóknak Könyörgések: ... az halálnak völgyében vagyon lakásom és naponként csak a halálnak árnyéka között vagyon járásom, kelésem, a koporsó ellenem kitátotta száját,... Vének, Ifjak, Gyermekek, mint a fának levelei ősszel, egymásra hullanak... Ha most mások hullanak, majdan én is oda lészek. Imé egy tenyérnyivé tetted az én napjaimat."

5 1 Schultheisz Emil -Tardy Lajos: Short History of Epidemics in Hungary until the Great Cholera Epidemic of 1831. Centaurus 1966: vol. 11. no. 4., 299. 2 Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása. Comm. Hist. Ar is Med. 69 — 70. (1973). 94. 3 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. I. Bp. 1929. 122. 4 Pf endner, Emericus: Amų e ųrn, sen sacrae et antiquae praeces contra pestem. Tyrnaviae, 1739. Causae nr. 9, 10, 11, 12. 5 Dögh-halálnak idejére alkalmaztatott imádságok. 1742. 45. Idézi Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltba. Bp. 1937. 220.