Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Oláh Andor: „Eddig dolgom után, ezután hitem után élek" — A magyar népi gerontológia tanulságai

190 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) morzsolt élesztőt, hagyjad kilenc napig érni, közben többször keverd meg, azután naponta háromszor igyál egy pálinkás pohárnyit belőle. — Érelmeszesedés ellen: fokhagymás tej. — Magas vérnyomás: reggel éhomra 2—3 gerezd fokhagyma. — „A fokhagyma vérnyomásra kitűnő. Minden reggel két gerezd fokhagymát megenni.'

1'' — „Mostanában sokat szídiílök. Tört vértül van. Öreg tört a vér. Fokhagymát ñÿelđeiek, meg a fejem tetejét, tarkómat megverem vizzel. Akkor szűnik." (Grÿñaeųs Tamás gyűjtötte vésztői adat.) A pitvarosi tudós, Mészáros Ferenc „Fű-könyvé"-ben ezt olvashatjuk: „Véredény elmeszesedés. Nem tartom érdemesnek sokat foglalkozni vele, a meglevő vér edény elmeszesedésre vértisztítóval felelünk, minden körmön látható. [Ti. köröm-diagnosztikával állapítható meg az érelmeszesedés is.] Vértisztító legyen Herb. Botaniea 30 grm. Orgona virág 10 grm. Eezerjófű 10 grm. Cicfark 20 grm. Boróka 20 grm. evés után naponta 1 — 2 teát vagy Zsá lya 20 grm. örvény gyökér 20 grm. földi bodza levél 20 grm. Sóska gyökér 10 grm. Spárga 20 grm. szintén teának.. . Olajos ételek növény olaj és darából készült búza kenyér ahol a csíra is haj is rajta van. Hús evés kerülendő."

1

1 Fábián Gábor receptje „agyérszűkület", öregkori gyengeség, vérszegénység ellen: „kivesz egy kiló seprőt a bor alól, leszűri, beleteszi egy üvegbe, aszt akkor tőtt rá vizet. Egy kiló mézet egy kiló seprővel felereszt úgyannyira izlés szerint, hogy mán aztat összetörve úgy folyadéknak. 12 liter víz. Hát az átforrik 10—12 nap alatt. Akkor azt átszíjja gumicsövön kis szájú üvegbe. Mikor már nem pezseg. Ebbiil egy pájinkás pohárral, nem szabad inni többet. Ez olyan erős, hogy rettenetes." Ez a „borseprő^''' orvosság. Régebben divatos gyógymódja volt a magas vérnyomás, érelmeszesedés betegségnek a „köppő", a nadály és az érvágás.

1

2 Gyakori öregkori betegség a „reoma" „rehoma" is: „mindene fáj", vagy egyes testrészei fájnak. „E is vagyok nyűve, mint a rossz lú, nincsen olyan ízem, ami nem fáj." (Grynaeu: Tamás vésztői gyűjtéséből.) „Nincs nekem egy ennyi ízem, aki nem lüktet." „Fáj nekem mindenem: se kezem, se lábam." „Egész forgóig fáj a lábam, meg aztán hasgatózik. A szeles időt úgy észreveszi, akkor jobban hasgatózik." — „Egyszer ide mén, máskor oda mén benne a fájás." — „Ki volt feszülve, meg volt dermedve, nem hajlott semerre a dereka." — A fájós rész „válaszol erre az időre, jó időben jobban van." — Rendkívül sokoldalúan gyógyítják természetes gyógymódokkal: fürdővel, melegítéssel, méhszúrás-kúrával, csalánozással, köpölyözéssel, nadályragasztással. Gyógyfürdőnek leggyakrabban főzik a paradicsom indáját, szárát magában vagy paprikaszárral, tökindával, pattanókóróval, keserűlapuval, tormával. Ezen felül: vadtátogó, csontfű, diófalevél, napraforgó kóró és fej, szarkaláb, kakukfű, csalánfű, zsálya stb. A kenés se maradhat említés nélkül, ha kiveszőben is vannak már a régi híres kenőasszonyok

1

3. Csupán megemlítjük, hogy a hályognak, az öregkori látás- és hallásromlásnak is elterjedt a természetes, népi gyógymódja. És kifejező a tüneti leírás! „A házat úgy látom, mint aki szitán néz. Olyan minthogyha szitán néznék." — „Olyan szitásañ látok." 1

1 V.ö. szerző „Mészáros Ferenc tudománya" c. kéziratával, Magyar Néprajzi Múzeum Etĥnológiai Adattára. E kézirat végén a Fű-könyv másolata. 1

2 Lásd a fentemlített Népi gyógyszertan „Gyógyító aktusok" fejezetében, 304—313. és 329-330. oldalakon. 1

3 V.ö. „Fűbe-fába az orvosság! (Békés megyei népi orvoslás)," II. kötet: a csontok, ízületek, inak és izmok betegségei, 217 — 246. Továbbá: Egy orosházi kenőasszony tudománya, i.m. és Népi gyógyszertan: Megkeni, 318 — 325.