Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Oláh Andor: „Eddig dolgom után, ezután hitem után élek" — A magyar népi gerontológia tanulságai

180 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) Ezúttal csupán a harmadik fejezetet ismertetjük vázlatosan. E feladat megoldása közben „választási zavar"-ban szenvedtünk, midőn a nagy kincsesházból mondatokat választottunk, ragadtunk ki, mert a nép rendkívül találóan, szemléletesen fejezi ki magát, csodálatos kifejezés- és színárnyalat-gazdagság, értékes tudással, bölcsességgel párosult művészi kifejezőerő jellemzi a népi gerontológiát éppúgy, mint az egész népi orvoslást. * A WHO, az Egészségügyi Világszervezet 1963 májusában megtartott szemináriuma szerint az élet megrövidülését, az idő előtti megöregedést, a kóros tünetek szaporodását és súlyosbodását, öregkori betegségek fellépését a következő tényezők segítik elő: 1. pszühés trauma (lelki sérülés), 2. többszöri gyerekszülés, 3. alvás-hiány, 4. helytelen táplálkozás (éhezés vagy túltápláltság), 5. fizikai aktivitás hiánya vagypedig túlságos fizikai aktivitás, 6. extrém hőmérsékleti hatás (hideg, meleg, szárazság, nedvesség), 7. izgatószerek (dohány, alkohol, kávé, tea stb.) fogyasztása, 8. kémiai anyagok és röntgensugarak, 9. krónikus betegségek (érelmeszesedés, hormonzavarok, idült fertőzések és gyulladások). A többszörös gyerekszülés kivételével a nép is általában ezeket a faktorokat tartja számon károsakként, öregedést elősegítő, életet megrövidítő tényezőkként, midőn a „hosszú élet titká"-ról, és az egészség megőrzéséről beszél. Lássuk hogyan s miképpen?! A MÉRTÉKLETESSÉG A nép „tudósai" és az okos parasztemberek alapszabályként a mértékletességet hangsúlyozzák, ami a WHO szemináriumi megállapításainak is végeredményben egyik lényege. „Mindig jó gazdája vótam a testnek — jelentette ki egy idős, egészséges parasztember — kosztolásból, italból, munkából mértékletesen vettem ki a részem." Különböző változatban ugyanezt hangoztatják a bölcs öregek széltében-hosszában.

2 Részletesen is kifejtik, hogy milyennek látják a mértékletes életet. a) „Ne egye hóttra magát az ember!" „Ha agyonra eszi magát valaki, az nem jó." — Sarkadkeresztúron ismert egy öreg házaspárt: „Az a pár cseléd mind a kettő túlélte a százat. Az ember 105 éves korába halt meg, az asszony meg 103. Ezek is olyan önmegtartóztatóan éltek, nagyon egyszerűen, nagyon összehúzódottan éltek. Eszt mondta az öreg, hogy az a baja a legtöbb embernek, hogy hóttra eszi-issza magát. Azért lesznek betegek." — „Nem eszek sokat, kicsit eszek, hogy jól megemésztem." — „Az állatokat meg is lehet ölni a jó takarmány2 Hippokratész is azt hangsúlyozza, högyaz orvosnak ismernie kell a mértéket, az orvos fő erénye a mértékletesség. (V. ö. Littré: Oeuvres completes d,"Hippocrate, vol. II. pp. 323 — 325, Du régime dans les maladies aigues, és vol IV. p. 485. No. 51. Aphorismes.) A hippokratészi orvosi gyakorlat lényege a gyógyító, egészséget fenntartó helyes arányt, mértéket megtalálni és minden túlzást kerülni. A delphoi Apolloñ templom felirata szerint is: „Gnotiseauton — meden agañ!" = Ismerd meg magad és ne túlozz (mérsékeld magad)!