Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Lóránd Klára: Adalékok a fene és az íz nevű betegségek kapcsolatához

Lóránd K.: Adalékok a fene és az íz nevű betegségek kapcsolatához 171száját, ínyedet, Ízes fog".

C

8 A papsajtot több betegségre is hasznosnak véli: „minden betegség, dagadás ellen. Levelével mosd meg a szádat és rák ul fené ül ment lészesz."

6ÿ Az íz tulajdonképpen a fene betegségnek egy olyan fajtája, amely a szájban pusztít. Több adatunk is van rá, hogy fenének is nevezték a foghús rothadását. Az imént idézetten kívül például a dolgozatban publikált kéziratos feljegyzések közül is egy: „Ha szájában vagyon az Fene" (III.l.). Pápai Páriz fentebb már idézett receptjében: „Ha a gyermek Szájába Fene rothadás esik".

7

0 A XVI. századi Orvosló Könyv az „Orbán valo Fekelyrel" így ír: „Gyakorta ezeknek regy ro hado Sebeÿ el futnak, kyk vagy az ornak ke h feleol valo husyth, vagy az czympayath, vagy az o h ben valo vekonka chyontayth kyragyak es el rothaztyak, felette nagy rutsaggal. Es az Szaynak Ineyt is ky rothaztwan megh ÿkaz ÿak mykor fene zabasu az var. Ha az Orbol ru h Fekete vagy zeºld genyetsegh yw ky, ez bizonyos yele, hogy Fene vagyon oda be az Orbán."

7

1 A két betegség megnevezése tehát azonosítható egymással, de ezenkívül még más elterjedt népi bőrbetegség megnevezésekkel is rokoníthatók. Nagyjából azonos tünetekkel járó, de mégis különböző betegségek neve koronként és tájegységenként erősen keverednek egymással. Kóroktani szempontból igen különböző, egymás mellé pusztán némi tünetbeĤ hasonlóság alapján állítható betegségeket sok esetben azonos néven neveztek. A szájban pusztító ízzel azonosítható, vagy rokonítható a „szája veszés" (1665)

72 a „veszett szájú'"

3, a „rothadt íny, mellÿet scorbutusnak ĥínak"

7

4, az „íny rothadás"

7

5. A suj, süly, sü, süh „csak elvétve és talán nem is helyes fordítással jelenti a scorbutot, mert annak igazi neve rothadt íny, ízes száj. Régi orvosi nyelvünk külső és belső suj ismer, kőzð tük az aranyeret, a nemi szervek fekélyeit és több rejtélyes belső szervi betegséget (vaksi¡ ÿ, ráksüly stb.). Népünk ma országrészenként különböző kiejtéssel, különböző fekélyes folyamatokat ért alatta, így rákot, ... Liszt Nándor szerint a Hajdúságban fülfolyást, ... csonttuberkulózist. Abaújban az orron, arcon levő gyógyíthatatlan varas fekélyt, ami elpusztítja az orrt (lupus, carcinoma) nevezik sujnak, sülÿnek. Siílyös orr az Alföldön a kipattogzott vörös orr. Úgy látszik, hogy valóban igaza van a népnek 77-féle süly van".

7

6 1683-ból a következő feljegyzést ismerjük: „Sülyrül való szerszám: Az kinek a szájban vagyon a süly mercuriummal kösse be 2 vagy 3-szor meggyógyul."

7

7 Juhász Máté ezt írja: „A Sülÿnek sok helyen van fészke az Ember Testében, mert néme lyeknek van orrában: néha hasogattÿa innÿét, és az ortza tsontyait, németeknek az melyében; honnan fel-adgya magát a torokban is; némelykor az Al-felében; a hol vagy vakon van, vagy vérrel foly: némely embernek pedig karját, láb szárait sebbel ki-hánnya"

7

s Tehát bizonyos esetekben süly szóval jelölték az ízhez hasonló szájbetegségeket is és a bőrön támadt fekélyes, rákos megbetegedéseket, a kipattogzott vörös orrt is. Ez utóbbi általánosan elterjedt neve orbánc volt. Ma a Szent Antal tüze és az orbánc megnevezést egymással váltakozva, egymás helyett is használják. A Szent C

8 Vajkai 1975. 0

9 ua. 7

0 Pápai-Páriz F. 1759. 398. 7

1 Varjas 1943. 96. 7

2 Liszt N. 1906. 7

3 Magyar Nyelvtörténeti Szótár 1890. 7

4 Juhász M. 1773. 128. 7

5 ua. 67. 7

6 Berde 1940. 238. 7

7 Történelmi Tár 1876. 7

8 Juhász M. 1773. 128.