Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Kóczián Géza: Egyes Solanaceae-fajok pszichotomimetikumként való használata a nép-gyógyászatban

EGYES SOLAN ACEAE FAJOK P SZICHOTO MIM ET KU M KÉNT VALÓ HASZNALATA A NÉPGYÓGYÁSZATBAN KÓCZIÁN GÉZA népgyógyászat érdekes területe a népi pszichoterápia. A népi gyógyítók akkor érnek el sikert a népnél, ha a gyógyítandó emberrel és környezetével megfelelő kapcsolatot tudnak kiépíteni. Ez a kapcsolatteremtés sokszor könnyebb nekik, mint az egyetemet végzett orvosoknak, hiszen maguk is a nép hit- és hiedelemvilágában élnek. Népünk életkörülményei megváltoztak, ezt azonban csak lassan követi hit- és hiedelemvilágának megváltozása. A megfelelő tudat kialakulásához idő kell. A népi hiedelemvilág egyik ismert alakja a boszorkány. Eredetileg nemcsak ártó erő volt, hanem jót is cselekedett. A boszorkányt a kereszténység tette egyértelműen ártó lénnyé, az ördög cimborájává. A középkorban meg is ölték az ördöggel szövetkezett embereket [7, 18]. A magyar nyelvterület egyes vidékein a boszorkányhit ma is él, nemcsak az öregek meséiben, hanem a fiatalok is hisznek a boszorkány természetfeletti erejében. Máramaros megyében a boszorkány ma is kettős műveletet végez, ront is, de segíteni is tud, gyógyít is. Láber Miklósñé, Steczka Erzsébet Hosszúmezőn élő adatközlőnk a következőket mondta erről: „A boszorkány nagyon sok rosszat és jót is cselekedett." A népi gyógyítók nagy része a beteggel való kapcsolat kiépítésekor látványos mágikus-misztikus műveletet végez, amelyben az esetek többségében maga a gyógyító is hisz. Elhiszi azt is, hogy természetfölötti erőtől kapta a tudományát [3, 4, 5, 7, 18], A pszichiáter minor trankvillánst ad szorongó betegének. A beteg a gyógyszer segítségével felszabadul gátlásai alól, a pszichiáter közvetlen kapcsolatot tud vele teremteni, verbálterápiát folytathat. Amikor a boszorkány rontó vagy gyógyító cselekedeteit végzi, a maga szintjén, pszichoterápiát végez. A tropánvázas alkaloidákat tartalmazó növényeket már az ősi idők óta alkalmazták bódítószerek, bájitalok, boszorkánykenőcsök készítésére [1, 8, 13, 14, 17]. Használatuk a magyar nyelvterületen is elterjedt [2, 6, 9, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 19]. Az atropin, szkopolamin központi idegrendszeri hatása ismert. Szubtoxikus adagokban hallucináció okoznak. Ez a hatás reverzibilis, a szer adagolásának megszüntetése után a psychosisra jellemző tünetek megszűnnek [1, 8, 10]. A növényekből készített szerek szexuálhallucinációt is okoznak. Valószínűleg ez is felelős a hallucinogén anyaghoz való pszichés kötődés kialakulásáért. A boszorkánynak nagyobb élményt jelentett a szexuálhallucinációs élmény, mint a normális szexuális élet élménye. A boszorkányperek vádlottainak vallomásaiból tudjuk, hogy a boszorkányok meztelenre vetkőzve bekenték magukat boszorkánykenőccsel, ittak a bájitalból, a lábuk közé tett kemény tárgyon repültek a találkozó helyére, ahol ördög párjukkal szeretkeztek. A hallucinációs élmény képeinek visszaadása az idők folyamán természetesen változott, igazodott a hit- és hiedelemvilág változásához.