Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Kóczián Géza— Szabó István — Szabó László Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok nép-gyógyászati felhasználására vonatkozó adatok

150 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 11 — 12 (1979) bői ki fog szakadni az a kígyófű, s egy darabocska is belőle, de az nem számít." (Ferencz Antal Huszár, Jegenye, Kolozs megye) „Régen, ha a disznó megbetegedett, szoktak a fülibe kígyófüvet húzni." (Juhász Péter Kántor, Jegenye, Kolozs megye) „A kígyófű olyan recés, nagy levelű, annak a neve nálunk kokasmondikó, paptök¿nek is mondták, és a virágja pedig kékes. A másik az, hogy a gyiikere olyan kemény és borzas, sok gyükere van, de kemény, sokágú és sokat használ a betegségek ellen. Például vót egy bátyám, egy disznója. Nagy járvány vót, és hogy ne megdögüljön a disznója, mindkét fülibe, mindegyre húzott egy szálat. Az ottan kilyukasztotta a fiilit, és hiányzott egy darab belőle. De amikor beteg lett újra, addig, addig, amíg a két fű iből nem maradt semmi sem. De a disznó megmaradt, az egész faluból kipusztultak a disznók." (Gábora Márton, Kalotaszentkirály, Kolozs megye) „A kígyófüvet használtuk a disznó fülibe húzni, mikor nagyon beteg volt a disznó, és ha dagadt a füle, akkor megfordult a disznó, meggyógyult, de ha nem dagadt meg a füle, akkor megdöglött a disznó. Nagyon lázas volt a disznó, és nagyon szuszogott, nagyon fútt a disznó, és el volt nyúlva, és így aztán húztuk a fülibe kígyóji¡vet, és akkor Isten bizony meggyógyult. Körülbelül tüdőgyulladása volt. Pestisből nem gyógyult meg a disznó, az mindig megdöglött, a disznó, de tüdőgyulladásból meggyógyult." (Vincze Kulcsár Istvánná Kiss Anna Madár, Zentelke, Kolozs megye) „Tavasszal virágzik. Megszárították, kifúrták a disznó

f¿¡i¿t az árral, s a gyökerit beléhúzták." {Bálint Bandikó András, Valkó, Kolozs megye) „Disznó fülibe, ha beteg a disznó. Kirágja a fülüket." (Baraj Teodor [Kisvónusz Tógyerás] Valkó, Kolozs megye) „ Valami kelevény vót, kifakasztotta. Akkor nem vót állami orvos, mint most. Vótak emberek, akik értettek hozzája. A kígyóhagymát, ha beteg vót a jószág, a disznónak a fülibe húzták a füvet, gyökeréből, s az akkor a fájást mögszi¡ntette, megjavult, de a füle leesett annak." (Both Jankó István, Valkó, Kolozs megye) „A kígyóhagymát kiásni gyökerestül, azt megszárasztani, annak a gyükerit lehet a jószágnak a fülibe húzni. Például marhának, disznónak, nyúlnak efélének. Ez jó köhögés i¡ " (Győr András Alszegi, Valkó, Kolozs megye) „Disznófülibe kígyófiivet. Kígyófűtől beteg a marha, ha megeszi." (Péntek György, Valkó, Kolozs megye) „Penza. Gyökerit a disznó fülibe fűzték. Pestises sertés hátgerincébe vércsík van, ha a hátgerincből az agyra futott, megdöglött." (Kósa Bálint, Hosszúmező, Máramaros megye) „Spínz. Tavasszal kell szedni. Az veszélyes. Behúzzák a disznó fülibe, ha a disznó megbetegszik." (Bácsa János, Rónaszék, Máramaros megye) „Pínza. Disznó fülibe, ha dagad vagy beteg." (Dzsurdzsa Ambrus, Rónaszék, Máramaros megye) Spínz. Disznó fülébe teszik, amikor nagy forróság van." (Lázas a disznó.) (Pavel Romañiųç, Felsőróna, Máramaros megye) „Disznÿó fi¡lébe pafman gyi¡kér. A fi¡lébe húzza a betegséget. Annyi van tavasszal, zöldes. (Lőrincz Lajos, Csernáton, Kovászña megye) A sertések hunyorgyökérrel való kezelése az Ormánÿságban is ismert. Idézzük Kiss Géza [49] gyűjtéséből Sandó Katalin (Kákics) adatközlőt, bizonyítva, hogy a felhasznált növény szlavóniai eredetű: „Hunyorgyökeret húsz ak a disznó fülébe, mikor véz vót. S avó niábu, a Fekete-högyegbi¡, a törög várbú hoszták. Erdőn, bokron, tüskön köröszti¡ köllött főkapaszkonni. Mögmögindút a ki¡, aminđ a házag vótak a naty ki¡bástyába, csakúgy robogot lefelé." Az adatok számából is látható, hogy Erdélyben sokan ismerik a növényt, tudnak használatáról, és elég sok ember alkalmazza a gyógymódot. Érdekes a kalotaszegi „kígyófű, kígyóhagyma" elnevezés. Az előzőekben felvetettük a szó kapcsolatát a kígyó képében megjelenő ördöggel. A kalotaszegiek elég sok állatbetegséget a kígyó marásának tulajdonítanak.Például a tehenek tőgyének gyulladását (mastitis) a kígyó marása következményeként kígyóbőrrel „gyógyítják". Lehetséges, hogy azért kígyófű a növény neve, mert a kígyó marásához hasonló a seb, amit okoz. „Kirágja a fülüket" — ahogy azt Baraj Teodor valkói román bíró mondta.