Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Kóczián Géza— Szabó István — Szabó László Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok nép-gyógyászati felhasználására vonatkozó adatok

Kóczián G. — Szabó I. — Szabó L. Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok ... 145 „Ezelőtt több, mint ezer katona szabadult a katonaságtól. Eszpenzzel bédörzsölte a lábát, soha nem lett katona." (Timár György —Pili Gyuri a vérbajos, vagy politikus, Háromkút, Gyimesvölgye, Hargita megye) „Például Szenttamáson egy bésúrolta vót a lábát, s szinte elvesztette, most is folyik a lába." (Bara Márton juhász, Térkő, lakása: Csikszenttamás) „Ha valaki nem akart katonáskodni, bicskával sebet csinált a lábán, a sebbe a spin gyökerit rakta. Előfordult, hogy le kellett vágni a lábát." (Cepeç János román adatközlő, Magyarbékás [Bicaz Chei]) „ Volt olyan, hogy az anya a fiának beledugta a lábába, hogy ne menjen katonának." (Dzsurdzsa Ambrus, Rónaszék, Máramaros megye) „Mikor katona vótam bicsakkal felvágtam a lábamat, beletettem, mégse vettek fel betegnek." (Bogdán István, Bánfíyhunyad, Kolozs megye) „Használták még azok is, akik meg akarták magukat rontani, a kezükbe is húzták, hogy ne legyenek katonák. Nagyon mérges dolog..." (Gábora Márton, Kalotaszentkirály, Kolozs megye) „Kígyófü. Volt egy ember. Egy gazember elbolonditotta, a lábába húzott. Mindig folyt a lába tizennyolctól fogva mostanáig viselte. Tett a fülibe, megsüketült, hogy ne legyen katona. Olyan kínba vót, hogy kérlelte az orvost, vágják le a lábát, de az orvos azt mondta, akinek levágják, az nem kéri." (Both Jankó István, Valkó, Kolozs megye) b.2. Abortív felhasználás Baranyai Aurél szóbeli közlése szerint a hunyorgyökeret az Ormánÿságban és Mecsekszabolcson (Pécsszabolcs) magzatelhajtásra használták. Földvári (Förster) Andrásné született Kiss Rozália és Földvári Mihályñé született Tóth Margit pécsszabolcsi (Baranya megye) adatközlőink a következőket mondták: „Ökörérőgyökér. Nem jó hazavinni, mer nem tojnak a tyúkok. Megmosták, rákötöttek cérnát, és dugták föl a méhbe." c. Állatgyógyászati felhasználás A bevezetőben említettük, hogy a hunyor gyökerének gyulladást előidéző hatását használják fel a népi állatorvoslásban lovak, szarvasmarhák, sertések, juhok egyes fertőző betegségeiben. Az eljárást ingerterápiás eljárásnak nevezzük. A gyökeret lovak és szarvasmarhák húsába szúrják, sertések és juhok fülébe húzzák, az így keletkező helyi gyulladás fokozhatja az állat szervezetének ellenállását [17]. Azokon a helyeken, ahol a növény a természetes flórában megtalálható, elég sokan értenek a „gyökérhúzáshoz". A somogyi községekben „specialisták" végezték ezt a műveletet. Általában azok a férfiak, akik a növény tulajdonosai voltak. Taranyban Ruzsics Imre volt a „gyökérhúzás" specialistája. „Ruzsics Imre olyan állatorvos féle volt" — mondta Fųisz Mihály Korenyás aranyi adatközlőnk. Papp (Birkás) Mihályñé született Fülöp Katalin, a farkasgyökér tulajdonosának a menye a következőket mesélte: „Mert az apósom öreg vót, a gyökeret, egy embör vót, Ruzsics Imre bácsi, akit szoktak hívni, ha valahun valami beteg jószág vót hirtelenÿen, hogy nem hivattak állatorvost. Az szokott elmenni. És az amikor észrevette, hogy ez bujdos ó kehében van, akkor csak mihozzánk küldte, Pappékhő. — MenjPappékhő, akármilyen munkájuk van, azok adnak! Mink adtunk, gyökeret, az meg járt behúzni. Az egy fillért senkitų nem kért. Mink nem kértünk soha egy fillért, örütünk, hogy Isten nevében tudunk segíteni, mink is, meg aj is mindenkijön." Ruzsics Imre már nem él. Leánya, Vida Mihályñé született Ruzsics Anna így beszélt erről: „Arra emlékszöm. Azt láttam magam is, amikor csinááta. Vastag tüvee átbökte a szügyét a lónak. A bőribe. És abba a tiíbe belefűzte, belefonyta ilyen kenderkócba azt a gyökeret, és avvaa húzta bele a tűbe, és a tüvee meg körösztű, úgyhogy a két vége kiáát a bőrébű a lónak. És összegÿűt, mint egy ilyen egy kónyér nagyságú. Az a gyökér annyira összehúzta a genny , 10 Orvostörténet¡