Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Kóczián Géza— Szabó István — Szabó László Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok nép-gyógyászati felhasználására vonatkozó adatok
Kóczián G . — Szabó I. — Szabó L. Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok ... 143 a következőket mondta erről: „Azt ugye hunyadi gyökérnek mondták... Az apósom Czipóth József vót, az úgy hasznáta ugye, hogy onnajd szerezte, hogy Taranybú. Ott vótak neki rokonÿai, és onnajd szerezhette, mer Bélaváron nem vót ilyen senkinek se, csak éppen üneki vót, apósomnak.'''' Gyékényesen Kovács György evangélikus vallású magyar adatközlőnk a növényt nem ismerte. Használatára a bajcsai horvátok tanították meg, pedig a falu horvát eredetű lakossága használta a hunyor gyökerét. így beszélt erről Kovács György: „Hát kérőm ez úgy történt, hogy vettem Kanizsán egy vén öreg lovat, csikóvaa. Aztán mikor a csikó lött éves, a lábszára, mind a kettő, mögdagadt. Sántít, és olyan varas vót. Úgy csöpögött a var belųle. Vótak itten, vótak itten bajcsaiak, vöttek éntülem borjút, aztán itt háltak az istállóban. Sokan vannak, négyen-öten, nem gyünnek be a szobába. Az istállóba mögalusznak, jó istálló vót. Aztán: — Jaj, miien ez a csikónak a lába Gyuri bácsi? — Mondom: Én nem tudom! Aszóñđik, ebbe tálét kőne húzni, akkor kivenné. Egyik azt mondta, pioktalint, azt is hoztam nekije. Olyan kék, mint a kék tinta. Beszereztem nekije, de nem ért semmit se. — Hát hun kapok én tálét ? — Hát szőrözzön valahun! Mondták Magyar Vendel bácsinál, hogy van neki. Elmentem hozzá. Mondom, Vendel bátyám, van magának tálégyökere? Aszongya nincsen. Hát aszongya eeveszett. Hanem aszongya én tudok egy he len, ha van, Káró Csonkáéknáá. Az öreg Csonka Káró Jóskának az apja, még él, a Józsi bácsi, él még, 95 év körű van az öreg. Aztán aszongya, mönj ee oda! A bajcsaiak avaa bíztattak, hogy majd ők behúzzák. En nem tudom, hogyan kő vele elbánni. Magyarázták.— Deltát nem lösz baj? — Nem. — aszóñđik. — Idehaagasson Gyuri bácsi — mer nagyon jó vót, két napig itt háátak, meg borjút is vöttek tülem — aszongya — mink belehúzzuk, ha maga nem tudja, csak szőrözzön tálét, míg itt vagyunk, két nap ittlögyünk. Hát nem tudtam addig szőrözni tálét. Akkor mögmagy arázták, hogyan húzzam bele, miien a tálégyökér, akkor fonjam bele kenderbe úgy, mikor sudara főnyik. Kenderbe fonjam bele úgy, hogy egymást érje az a kis gyökér. Kis vékony gyökér ám, csak ilyen vékony e! Aztán hát eementem én magam, kértem Káróéktul. Adtak." Kovács György végrehajtotta a bajcsai horvátok utasítása szerint az eljárást. Megijedt, hogy megdöglik a csikója. A következőket mondta erről: „Eementem a Magyar Vendel bácsihó... Mondom, Vendel bátyám kaptam ám tálét, belehúztam, megmagyarázták, hogyan. Igen rosszá van a csikó. Kivögyem? — Ne vödd ki öcsém, — aszongya — füle szőribe ami van baj, még azt is kihúzni." Gyékényesen is különös hatású növénynek tartották tehát a hunyort. Kovács György gyékényesi adatközlőnktől értesültünk a gotalovoi használatról: „Használták a gottalaiak, hát sokat ösmertem én közülük." Fųisz Mihály Korenyás és Kiskó Györgyñé született Kengyelics Rozália (zđalai születésű) adatközlőinktől (Tarany, Somogy megye) értesültünk a zđalai felhasználásról. Fųisz Mihály így beszélt erről: „A háború alatt vótak itt zđalaiak. Vót itt egy bácsi, András bácsinak hívták. Mondom neki, András bácsi, használják-e maguk a farkasgyökeret. Használjuk. Van még a tehénnek is behúzzuk, ha száraz kehébe vannak¦' A többi somogyi községben nem találkoztunk a aranyihoz hasonló elképzeléssel. Gyékényesen Magyar Vendel tálégyökere elveszett, de nem tettek hozzá irracionális magyarázatot. GYÓGYÁSZATI FELHASZNÁLÁS A hunyor-fajokat gyűjtési területeinken főként állatgyógyászati célra használják. Embergyógyászati felhasználásuk a magyar nyelvterületről eléggé kiszorult. A nép megfigyelte a növényekből készített népi gyógyító szerek erős hatását. Főként inkább mérgező, gyulladást okozó hatását használták fel szándékos mérgezésekre. Adataink eddigi gyűjtéseink alapján adjuk közre (Kóczián et al. 1975, 1976, 1977, Pintér et al. 1975) [44, 45, 46, 47]. Somogyi, máramarosi, háromszéki és borsodi gyűjtéseink anyagát még nem publikáltuk. a. Embergyógyászati felhasználás A bevezető részben ismertettük a Helleborus-fajok hatóanyagait. A növények szívre ható glikozidokat és szaponinokat tartalmaznak.
