Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Kóczián Géza— Szabó István — Szabó László Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok nép-gyógyászati felhasználására vonatkozó adatok
Kóczián G.— Szabó I,— Szabó L. Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok ... 131 előtt? Ha garantált kereskedelmi áru volt a drog, akkor elképzelhető, hogy a Helleborus niger L. szolgáltatta. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy a népi orvoslás milyen hunyor fajokat használt a történelmi Magyarország területén. Melius Péter Herbáriuma [27] volt az első magyar nyelvű természettudományi kézikönyv, amely Kolozsvárott jelent meg 1578-ban Heltai Gáspár özvegyének nyomdájában. Melius e munkájában a következőket írja a fekete hunyorról: ,,De Veratro vero Veratrum nigrum Fekete hunyor Nieswur z Veratrum nigrum, azaz fekete hunyor. Más neve Elleborus, Melampodium, azaz juhok tisztító hunyor. A fekete hunyor, aki igaz, az aki bojtos, temérdek ágú, két szál nő fel, olyan apró levele, mint a cyprosnak, istenfájának, mint egy temérdek bakfark, úgy nő fel. Ezt nem jó megenni, a testen belől véle élni. Vagyon kétféle e kíviil: Egyiknek olyan a levele, mint a büröknek és a turbó iÿdnak. Az harmadik mint egy vadkendernek a levele, a virága mint egy konkolynak. Igen mérges állat, hegyes helyeken terem. Ezzel a vadászok minden állatot megölnek, mikor étetőbe csinálják, nékik vetik. Szintén mint a mérges étetií csomorika, aki a réteken terem. Ez hegyi fekete hunyor a széles levelű, mint a vadkender, mindeniknél jobb az, aki az istenfájához hasonló. Aki a petreselyemhöz és turbollyához hasonló levelű, az is jó. De ama vadkender levelű, aki igen hasonló a basarózsához, is bolondító. Hasznai belől A petreselyemlevelűt ha borban főzed, áztatod, vagy hat pénz nyomni vész, megtisztít. Ez jó, akit németül Christwurznak híják. Ama szeles vadkender levelűt mondja Tragus, hogy jó embernek véle hordozni, hogy a méreg ne ártson. De ha ezt megészed, megöl. Külső hasznai Az hamis fekete hunyorral az juhászok a juhok dögét orvosolják, mint Columella mondja, de Columella, Plinius mint egy agg bábák wrasolnak. Ha valaki ez hunyort megészi és megveszne tőle, egyék kecsketejet rá melegen, mindjárt meggyógyul. Ha borban megáztatod az hunyort, és az fekete hunyor porában egy arany nyomni iszol, kórságosnak, gutaütőknek, hasfájássoknak, lųđeg előknek, bolondozóknak, elálmélkodóknak igen jó meginnya. Az elsőféle fekete hunyort veheted belől, akit odafel nevezék németül, karácsonygyökér neve, vagy hamis fekete hunyor. Sz. Mihály hóban virágzó, bojtos a gyökere, hasogatott a levele. Ha spongyában vagy ruhában az asszonyállat testébe tészecl az hunyort, ecetben főzed, áztatod, mindenféle undok leves, koszos varat meggyógyít." Melius három növényt ír le De Veratro vero cím alatt. Ezeket mind fekete hunyornak nevezi. Pontos, egyértelmű azonosításuk nehéz. Valószínűleg a Helleborus niger L. — fekete hunyor és a Veratrum nigrum L. — fekete zászpa fajokról esik szó, bár lehetséges, hogy más Helleborus-faj az egyik kérdéses növény. Nem tudni, mi lehet a harmadik faj, amelyről Melius ír. 10*
