Antall József szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 11-12. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Kóczián Géza— Szabó István — Szabó László Gy.: A Helleborus- (hunyor-) fajok nép-gyógyászati felhasználására vonatkozó adatok

A HELLEBORUS- (HUNYOR-) FAJOK NÉPGYÓ GYÁSZ ATI FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK KÓCZTÁN GÉZA-SZABÓ ISTVÁN-SZABÓ LÁSZLÓ GY. iA növényekből készített gyógyító szerek minden nép gyógyászatában fontos szerepet játszottak. A tudományos gyógyászat által használt gyógyszerek jelentős része is növényi eredetű hatóanyagot tartalmaz. Az európai népek gyógyászatában évezredeken át fontos szerepet betöltő hunyort az 1871-ben megjelent Magyar Gyógyszerkönyv nem vette fel a hivatalos gyógynövények közé. Azt. hogy helyes volt-e e mellőzés vagy nem, az idő fogja eldönteni. A Helleborus-fajok készítményei egyes országokban ma is használatos gyógyszerek. A növényekben található, szívre ható glikozidák a gyógyszerkutatókat ma is foglalkoztatják. A népgyógyászat konzervatív, ragaszkodik a tradíciókhoz. Ha azonban a tudományos gyógyászat képviselői a népi orvoslás egy-egy gyógymódját hosszú időn keresztül bírálják, valószínűleg idővel a nép is abbahagyja e gyógymód alkalmazását. Közös etnobotanikai és népgyógyászati gyűjtéseinket 1973-ban kezdtük meg. Gyűjtőútjaink során különös figyelmet fordítottunk a Helleborus-fajokkal végzett gyógyításra. Érdekelt bennünket az, hogy a hivatalos magyar gyógyászat által mellőzött növény használatos-e ma is a népi orvoslásban, mit őrzött meg a nép a növénynyel kapcsolatos hiedelmekből. A hunyor Európa ókori és középkori gyógyászatának fontos gyógynövénye volt. Megfigyelt és kipróbált gyógyító hatása mellett hittek a növény misztikus erejében is. Apollodórosz Mitológia (eredeti címén Bibliothéké) című könyve [1] így beszéli el Odüsszeusz és Kirké találkozását: „Egyetlen hajójával Aiaié szigetére ért. Itt lakott Kirké, Héliosz és Perszé leánya, Aiétész nővére, mindenfajta varázsmesterség tudósa. Odüsszeusz két csoportra osztotta bajtársait, és sorsot vetettek: ő a hajón maradt, Eurülokhosz viszont huszonkét társával elindult Kirkéhez. Kirké hívására Eurülokhosz kivételével valamennyien beléptek; a varázslónő kupával kínálta őket, mely színültig volt sajtból, mézből, árpakásából és borból kevert varázsitallal. Jót húztak belőle, aztán Kirké megérintette őket a pálcájával, és valamennyiük külseje megváltozott: kiből farkas lett, kiből disznó, kiből meg oroszlán. Eurülokhosz mindezt végignézte és megjelentette Odüsszeusznak. Ő pedig egy mólü nevű gyökérrel, melyet Hermésztől kapott ajándékba, bement Kirkéhez, a mólüt a varázsitalba szórta, és így egyes-egyedül rajta nem fogott a varázslat." Odüsszeusz a következőképpen meséli el, Homérosz szavaival, az Argoszölő Hermésszel való találkozását: .. .és hogy, a szent völgyet szelvén át, majdnem elértem bűvöletesmérgű Kirké nagy háza ölébe, szembekerült az aranyvesszős Hermész velem akkor,