Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Magyarország barokk patikái
98 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977 jr tett meg. Csak 1714-ben nyitották meg a jezsuiták, akik 1720-ig működtek itt. 28 A patika tiszta évi jövedelméből például 1761-ben templomi ruhákat szereztek be. Még 1930-ban is fennállott „Magyar király" gyógyszertár néven. Igen jelentősek a régebben habán, újabban holicsinak tartott fajansz, címeres edényei, amelyeket 1746—1762 között készíttetett Telekessy alapítványából a választékos ízlésű Simon Ferenc patikus 2 9 Az egri irgalmasrendi gyógyszertár 1728-ban nyílt meg a gróf Erdődÿ Gábor püspök által 1726-ban alapított kórház és rendház mellett. Többször, 1813-ban, 1850-ben és 1878-ban árvíz sújtotta. Érdekessége volt, hogy még 1818-ban is ablakán át szolgáltatta ki a gyógyszereket és utcai portálja csak 1869-ben nyílt meg Akantisz Timotheus idején. Vezetőit csak az 1800—1926 közötti időből ismerjük, 2 0 bútorai és teljes berendezése klasszicista stílusú, ma a Knézich Károly utca l-ben találhatók. Az 1724-ben alakult Nepomuki Szent János jótékonysági egyesület a III. Károly király által 1737-ben létesített rendházban egyidejűleg megalapította a temesvári irgalmasrendi gyógyszertárat. E patika nyilvánossági jogát 1765-ben megszüntették, utcai ajtaja pedig csak 1823-ban nyílt meg. A helytartótanács azután 1828-ban véglegesen megadta a nyilvánossági jogát, 1830-ban és 1834-ben a hatóságok újból meg is erősítették. A magyar honvédség 1849. évi ágyúzása következtében a berendezés tönkrement. Újra megnyílt 1853-ban, 1875-ben a belügyminiszter is elismerte reáljogát. Majd 1928-ban új helyet kapott a rendház Deák Ferenc utcai frontján. Gondnokait az 1737—1930 közötti időkből csak megszakításokkal ismerjük. 3 1 A kőszegi jezsuita gyógyszertárhoz művészi gazdagságban hasonló székesfehérvári „Fekete Sas" jezsuita gyógyszertáréit 1746-ban alapították. A jezsuiták 1746—1757 között készítették értékes, szép fafaragásait. Már 1756-ban nagyon dicsérte egy fel2 8 Vezetői a következők voltak: 1714—1716-ban Greiner Domonkos, 1717—-1720-ban Vaisz Antal jezsuita gyógyszerészek. (Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 210, 219.) Más adatok szerint II. Rákóczi Ferenc jóbarátja és hűséges híve — aki az ónodi országgyűlés előkészítésében is jelentős szerepet játszott—-Telekessy István 1713-ban alapította a jezsuita patikát. Simon Ferenc patikusa Bécsben, Kassán, Leobenben, Zágrábban és Szakolcán létesített gyógyszertárakat. Egerben tizenhat évig élt. (Gerő László: Eger. Bp. 1954. 41.) A patika jelenleg a Széchényi utca 14. sz. úgynevezett Borbély-házban van, amelyet Fe iner Jakab épített 1763-ban (uo. 57.). 2 9 E patikaedényekből néhány darabot őriz a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum is. Holicsi eredetüket Sümegĥÿ Vera bizonyította a jegyeik alapján, a Művészettörténeti Értesítő 1953. évfolyamában. 3 0 Vezetőinek névsora a következő: 1800—1804-ben Menczyl Eduard, 1804—1807-ben Joannes a Cruce, 1807—1813-ban Tamerle Bernát és Fekete Emil, 1813—1828-ban Spanczel Natalis, 1866—1881-ben Akantisz Timotheus, 1881—1885-ben Lengyel József, 1885— 1889-ben Klinovszky Albert, 1889—1892-ben Kovacsek Erñesztiñ, 1892—1893-ban Csincsara Béda, 1893—1894-ben Mura Fülöp, 1894— 1896-ban Görey Gyárfás, 1896—1898-ban Mézes Rupert, 1898—1904-ben Klinovszky Albert, 1904—1913-ban Zöldesi Balázs, 1913— 1918-ban Berecz Fidél, 1918—1925-ben Maj án Kajetán, 1925—1926-ban Piszker Valér, 1926-ban Nyerges György. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 219—229.; Gerő i. m. 58. 8 1 Vezetőinek névsora a következő volt: 1737 táján Temmel Paulinus, 1834 után Kunze Flórián, 1840-ben Proditzky Jordán, 1841-ben Suso-Löcher de Lindesheim, 1843-ban Elsñer Timotheus, 1844-ben Waczaldó Bucherius, 1854-ben Łázik Ödön, 1859-ben Fekete Emil, 1862-ben Füzy Szaniszló, 1863-ban Vass Elizeus, 1875-ben Ulvira Ambrus, 1876ban Péter Gratųs, 1879-ben Argay Linus, 1881-ben Kőñig Levin, 1884-ben Ulvira Ambrus, 1885-ben Ziska Kalazant, 1887-ben Stepanek Fábián, 1888-ban Kovacsik Ernő, 1889-ben Stepanek Fábián, 1910—1930-ban Klinovszky László. Baradlai—Bársony i. m. I. köt. 221—222.
