Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Blázy Árpád—Zalai Károly: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében 1711—1849-ig
60 Comm. Hist. Art is Med. Suppl. 9—10 (1977) A kereskedelem fellendülésének hatása figyelhető meg Nagykanizsa fejlődésében is. Két megye, Somogy és Zala kereskedelmi útjainak csomópontjában az Adria és Balkán felé irányuló kereskedelem gócává válik. (Lásd 5. ábra.) Mint az a 4/a. és b. ábrából kitűnik, e fejlődés alakosság számszerű gyarapodásában is tükröződik. Különösen jelentős a fejlődés a XVIII. század utolsó negyedétől korszakunk végéig; mind ütemében, mind nagyságrendben nagyobb a másik két város fejlődésénél. A kereskedelem szerepének a mezővárosi fejlődésben tehát döntő szerepe volt. E jellegénél fogva Nagykanizsa fejlődése újabb típust képvisel. 9 A megyei közigazgatási szervezet fejlődését a helytartótanács életrehívása és működésének kiszélesedése határozta meg korszakunkban. A megyei bürokrácia fejlődése, a hivatalnok réteg lassú növekedése, a megyegyűlések, a megyei törvényszék szerepének bővülése és kiszélesedése eredményezte Zala megyében a megyeszékhely Zalaegerszeg mezővárosi fejlődését. Ez a megyeszékhelyi státus előnyös volt, mert a megyegyűlések, törvénykezések alkalmával sokan megfordultak a városban, igyekeztek szükségleteiket beszerezni. Ez lendítette fel a város kézművesiparát. Különösen forgalmasak lettek és jól jövedelmeztek a vendéglők. A megyei tisztségviselők házat építettek, a megye alkalmazotti rétege letelepült. E mozzanatokban a tisztviselőváros fejlődési típusát ismerhetjük meg. Ha összehasonlítjuk a 4/a., b. ábrák alapján, e három mezővárosi típus fejlődése között azonnal szembetűnik, hogy Zalaegerszeg fejlődése 9 Szántó I.: A parasztság kisajátítása. Bp. 1954.; Csapóđi Cs.: Az Eszterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XV 111. sz. első felében. Bp. 1933.; Acsády I.: Magyarország népessége. Bp. 1896.; Tagányi K.: Az 1787 évi első népszámlálás eredményei. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1896.; Takács S.: Kereskedelmi utak Magyarország és az örökös tartományok között a XVIII. században. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1900. Megyehatár Kereskedelmi utak 5. ábra Zala megye a XIX. század első felében
