Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

ADATTÁR - Csipes Antal: Két recept a 16. századból

146 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977

jr Csurgay Kálmán temetése [6] a magyar gyógyszerész-társadalom nagy demonstrációja volt: „csak itt nyilvánult valóban az a tisztelet és szeretet, melyet mindenki érzett iránta.'''' A budapesti gyógyszerészi kar, a gyógyszerészettan hallgatók testületileg, a magyar gyógyszerészképzés vezetői és a gyógyszerészi szakirodalom valamennyi számottevő reprezentánsa megjelent a Kerepesi temetőben. Csurgay Kálmán jó magot vetett, amely szárba szökkent és megerősödött. A Gyógyszerészi Közlöny nem szűnt meg halálával, a tulajdonjogot „Csurgay Kálmán örökösei" vették át, akik nevében az 1892. évi 8. szám előfizetői felhívásában így írt Kende István szerkesztő és kiadó: „.. .egész erőmmel oda fogok törekedni, hogy a 'Gyógyszerészi Közlönÿ ezután is az maradjon, ami volt: a szaktudományokat korszerűen művelő s a szakérdekeket mindig megvédelmező gyógyszerészi szaklap!" Csurgay Kálmánt sok szál kötötte Bűdszentmihályhoz, illetve Szabolcs megyéhez. Ennek ellenére jelentősége messze túlnő a helyi vonatkozásokon és az egyetemes magyar orvos-gyógyszerésztörténelem jelentős alakjának kell tekinteni. Feledésbe ment Gyógyszerészi Közlönye a magyar gyógyszerészi szaksajtó egyik jelentős reprezentánsa. Irodalom 1. —de (feltehetőleg Kende István segédszerkesztő): f Csurgay Kálmán. Gyógyszerészi Közlöny 1892, 8, 123—125. 2. Fazekas Árpád: Orvosi emlékek Szabolcs-Szatmárban. Nyíregyháza, 1975. (185 oldal, 81 kép) 3. Gyógyszerészi Közlöny. Budapest, 1885—1892. 4. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1942. IV. köt., 1175—1176. 5. Molnár József levélbeli közlése, 1975. január 2. 6. Pharmazeutische Post (Wien), idézi: Gyógyszerészi Közlöny 1892, 10, 157—158. 7. Rixer András: A magyar nyelvű gyógyszerészeti szaksajtó kialakulása. Gyógyszerésztörténeti Diarium 1974, 2, 147—158. 8. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. köt. Bp. 1893. 449—450. Zusammenfassung Kálmán Csurgay (1858—1892), eine hervorragende Gestalt in der ungarischen pharmazeutischen Literatur, hatte die Ansicht, daß das von Sándor Schédy redigierte „Gyógyszerészi Hetilap" (Pharmazeutisches Wochenblatt) nicht genug zeitgemäß sei und die Interessen der Apotheker ungenügend vertrete. Deshalb trat er aus dessen Schriftleitung heraus und gründete eine andere Fachzeitschrift „Gyógyszerészi Közlöny" (Pharmazeutisches Mitteilungsblatt), die er vom 28. März 1885 bis den 13. Februar 1892 redigiert und verlegt hat. Redakteur und Zeitschrift sind leider gleicherweise in Vergessenheit geraten, obwohl sie beide nicht nur vom medizin- und pharmaziegeschichtlichen, sondern auch von kulturhistorischen Gesichtspunkt aus bedeutend sind. Csurgays Vater, Dr. med. József Csurgay war in den letzten 30 Jahren seines Lebens als bemerkenswerter Arzt in Büdszentmihály (heute: Tiszavasvári, Komitat Szabolcs-Szatmár, Ungarn) tätig. Á. FAZEKAS, Dr. med. Head Physician of Paediatric Department Szabolcs-Szatmár megyei Gyermek Szívgondozó Intézet H—4400 Nyíregyháza, Vöröshadsereg u. 68, Hungary