Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - ifj. Menner Ödön: A tiszalöki régi „Szarvas" patika alapítása (1847)

A TISZALÖKI RÉGI „SZARVAS" PATIKA ALAPÍTÁSA (1847) IFJ. MENNER ÖDÖN -ben, abban az időben, amikor a környéken csupán Nyíregyházán (Arany Sas, 1648; Magyar Korona, 1834), Tokajban (Megváltó, 1700) és Hajdúnánáson (Magyar Korona, 1832) volt gyógyszertár, Tiszalökön is patika nyílt.

1 Helyének megválasztása gondos körültekintésre vall. A tiszalöki gyógyszertár körzetébe tartozik keleti irányban 6 km-re Tiszaeszlár, dél felé 8,5 km-re Tiszabüd és a vele összeépült Büdszentmihály (ma Tisza vasvári), nyugat felé 11 km-re Tiszadada és Tiszadob, valamint északi irányban a Tisza túlsó partján levő Tiszatardos községek. A gyógyszertár felállítását kemény csatározás előzte meg. A vármegye 1846. augusztus 24-i közgyűlésén Rosnek Károly gyógyszerész kérelmére végzést hoztak a Tiszalökön felállítandó gyógyszertár ügyében. „Tisza Lökön felállítandó szándékozó új gyógyszertár szükséges, eziránti vizsgálat részére Szikszai György táblabíró, Mikecz Ferenc fő hejijárás bíró és Eskuty Posañ János fő orvos és Uray János kirendeltetnek."

2 A vizsgálat megtörtént-e és milyen eredménnyel zárult, arról nem állnak rendelkezésünkre adatok. Két hónap elteltével, november 30-án újabb kérelmet vettek jegyzőkönyvbe. Valkó Sámuel „hites gyógyszerész gyógyszertári jog megengedésén esedezik, annyival is inkább, mivel a nemes vármegye előtt mutatott Tiszalök mezővárosa vidékén lakó 24 116 ember egészsége azt méltán követeli, egyszersmint tapasztalásairól szóló bizonyítványát előmutatta."

3 A közgyűlés végzésként megállapította a gyógyszertár felállításának szükségességét, elrendelve a rendszabályoknak megfelelő felülvizsgálatot és az erről készült jegyzőkönyvnek a megyegyűlés elé történő terjesztését. A budai helytartótanácsot az 1847. március 8-án megtartott megyei közgyűlés értesítette, hogy a kirendelt küldöttség meggyőződve a Tiszalök községben felállítandó gyógyszertár szükségességéről, „.. .az annak elnyerésében folyamodott több gyógyszerészek közül ottan egy gyógyszertár felállítására Valkó Sámuelnek olyképpen adtunk engedelmet, hogy kinyitása előtt egészségre ügyelő küldöttségünk alkalmi megvizsgálás alá terjessze.. .".A gyógyszertár felállítását tehát már csak utólag hozták a helytartótanács tudomására „.. .főfelügyelése gyakorlása végett... ".

4 1847. április 13-án válaszolt a helytartótanács... „Címzett uraságtok figyelmeztet1 Karlovszky Geyza—Koritsánszky Ottó: Gyógyszerészek zsebnaptára 1925. Bp. 1925. 381—440. (Magyarország nyilvános gyógyszertárai) 2 Nyíregyházi Állami Levéltár (a továbbiakban: NÁL) IV. A. 1. Acta Politica, Szabolcs megye nemesi közgyűlés iratai, 1846, 50. j., 46. cs., 1707. sz. 3 NÁL uo. 1846. november 30. 2153. sz. 4 NÁL uo. 1847. március 8. 51. j., 47. cs., 42. sz. (21 db)