Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - ifj. Menner Ödön: A tiszalöki régi „Szarvas" patika alapítása (1847)
120 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977 jr nek, hogy az 1827. évi december 24. 32 747. sz. alatt kelt és ország szerte köröztetett szabályrendeletnél fogva, a gyógyszertárak felállítása csupán ezen csak királyi helytartótanács előleges engedelme mellett eszközölhető..., ezennel meghagyatik, hogy felfüggesztvén általuk önkény esen megengedett gyógyszertárak felnyitását..., a vonatkozó iratokat minnél előbb ide felterjeszteni szíveskedejenek... " 5 A reformkor lázában égő vármegye felháborodással fogadta megyei önkormányzatának megsértését. A közgyűlés a válasz megérkezése után jegyzőkönyvbe foglalta, hogy „e megye nemesei ragaszkodván azon jussukhoz, mely szerint bárhol szükségeltessék a Nagyméltóságú Helytartó Tanács jóváhagyásának bevárása nélkül, patika nyitására engedelmet adnak...". 6 Az ülés határozatát megküldték Budára. Közölték a helytartótanáccsal, hogy a gyógyszertár felállításának szükségességét megvizsgálták. „.. .Állandó gyakorlatában vagyunk annak — folytatták —, hogy gyógyszertáraknak nyitása az hol szükségesnek látjuk, felsőbb jóváhagyás nélkül engedelmet adhassunk... A Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak eddig csak azon jogát ismerjük, hogy a gyógyszertárakra... legfőbb felügyelés gyakorolhassa..., az iratok felterjesztésének csak a szükség kívánatára teszünk eleget. 1847. június 14." 7 A megyének ez a magatartása és feliratának stílusa nyílt lázadás volt a helytartótanács ellen. A válasz nem is késett. A Szent Mihály havának 28-ra összehívott helytartói ülés a következő levelet küldte Budáról Nagy ká lóba a megyei közgyűlésnek. „... Tiszalökön és Bogdánÿban felállítandó gyógyszertárak ügyében..., címzett Uraság oknak válasz¤ a ik: hogy... azon balnézeteik, melyeknél fogva az újonnan felállítandó gyógyszertárak irányában magoknak jogot követelnek — mint legfelsőbb, de innen és ismételten rendeletekbe ütközők és rendőrségi tekintetben lázadóknak tekintendők — soha és semmiképp helyeslést nem nyerhet... ". Az erélyes hangnem azonban csak a tekintély óvását célozta. A gyógyszertár alapításának szükségességét mégiscsak jobban ismerték a helyi hatóság, mint a fővárosban működő hivatalnokok, akiket ráadásul olykor Ausztriából rendeltek Budára. „... A jelen két esetben — írta a helytartótanács — egyedül a megye tekintélyének fenntartása szempontjából ezen önkénÿtesen felállított s fentebb nevezett két gyógyszertárnak megmaradása ezen Királyi Helytartótanács részéről nem elleneztetik... ". 8 Győzött tehát a nemesi közgyűlés, és Valkó Sámuel gyógyszerész 1847-ben megnyithatta gyógyszertárát Tiszalökön a Lukács Jánostól vásárolt földszintes sarokházban. A levert szabadságharc után átszervezték az ország közigazgatását. Magyarországot öt kerületre osztották, Szabolcs vármegye a nagyváradi kerülethez tartozott. 9 Az 1857-ben Nagyváradon kelt és gróf Zichy Hermañ helytartósági elnök által aláírt okirat tanúsága szerint a gyógyszertár „«Gyökerezett» és eladhatóvá nyilváníttatott" 0 A gyök-reáljogú gyógyszertár Valkó Sámuel tulajdonából leánya, özv. Szerecsen Sámuelñé kézébe került. 1881-ben Matosz Endre gyógyszerész vette meg 1 1, de viszony5 NÁL uo. 1847. április 13. 51. j., 47. cs., 1099. sz. (768 db) 6 NÁL uo. 1847. június 13. 7 NÁL uo. 1847. április 14. 8 NÁL uo. 1847. szeptember 28. 48. cs., 749. sz. (147 db) 9 Borovszky Samu: Szabolcs vármegye. Bp. é.n. (Magyarország vármegyéi és városai) 1 0 3404/1860. június 15. sz. hajdúdorogi közjegyzői okirat. (A Rab család irataiban) 1 1 57/1881 sz. közjegyzői hiteles kiadvány. (A Rab család irataiban)
