Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)

30 Comrn. Hist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) NÉPI EMBERGYÓGYlTÁS SZÜLÉSZET — BÄBASÄG A XVI—XVIII. századokban lejegyzett magyar boszorkányperekben sok-sok adat található a boszorkányoknak tartott személyek, főként aszszonyok bábatevékenységéről.

1 Pontosabban azokat az asszonyokat, akik a kis falvakban a bábamesterséget folytatták, a köznép (talán éppen valamivel kiemelkedő tudásuk miatt) igen gyakran boszorkányoknak tartotta. A higiénia igen alacsony foka és ezért a csecsemőhalandóság magas száma miatt minden alap megvolt arra, hogy a szülésnél segédkező — egyetlen nem rokon — asszonyt gyanúsítsák az újszülött megrontásával, mindenfajta vele született vagy szerzett betegségének okozásával. A bábaasszony a régiek hiedelmei szerint gyógyítani és rontani egyaránt tudott, őt hívták a halálos beteghez, és ő segített a szülésnél. Gyakran másfajta (és nem csak női) betegségek orvoslásával is foglalkozott. Gyógyító tudásuk a népi gyógyítás helyi hagyomány-anyagán alapult, a gyógyfüvek és gyógyító hatású ásványi anyagok használatán, de mint a boszorkányperek bizonyítják, jól ismerték a babonákat is. Az 1700-as évek közepétől pedig, mondhatjuk, rendszeresen megjelennek a „Bába Mesterségre Tanító Könyv-ek

2 (21. és 23. képek). Ezek a könyvek, jóllehet koruk tudományos színvonalán álltak, hiszen címoldalaik elmondják, hogy többnyire német professzorok munkáit fordították le a magyar orvosok a „falusi bábák számára"

3, kiemelkedően szépek, szemléletesek az illusztráló rajzok, metszetek, de mai szemmel olvasva néhol olyan részleteket találunk, melyek minden bizonnyal inkább babonaság számba mennek. Ügy tűnik, a tanult szerzők maguk sem tudtak kilépni abból a hiedelemrendszerből, amiben felnőttek, ill. ami körülvette őket. így pl. részletesen tárgyalja az egyik könyv az üszög1 Schräm F. 1970. II. 51., valamint uo. II. 766. 2 Weszprémi I. 1766, Szeli K. 1777, Csapó J. 1771, Tormay K. 1852. 3 1766-ban jelent meg Debrecenben a „Bába mesterségre tanító könyv, mellyet Krantz Henrik medicinae és bába professzor a L-eopoldinoJosephina Académiának adjunctussa és a Florentziai Botanicai Societasnak Tagja írta a Bétsi Universitasban Német nyelven a Köz-Jónak hasznára. — Mostan pedig Magyar nyelvre fordította Weszprémi István."