Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Oláh Andor: Szemelvények Békés megye népének járványtani meg-figyeléseiből, elképzeléseiből

Oláh A.: ... Békés megye népének járványtant megfigyeléseiből. .. 267 sikerrel. Pl. Lober XVII. századi orvos tudósítása így hangzik: „A magyar láz csak annyiban különös, mert az idegennek van ártalmára és hogy a magyar paraszt ezen betegség ellen megszokás által eltompult, másrészt kedvenc ételében a fokhagymának véderejében bízni látszik, melyet nagy mennyiségben fogyaszt." A régi, XVI—XVII. századi magyar orvosi könyvek is gyakran kommendálják a fokhagymát és a vereshagymát sokféle betegség, köztük nem utolsósorban a ma ragályosnak tartott bajok ellen, külsőleg és belsőleg egyaránt. Sokszor szinte teljesen megegyezik a régi orvosi recept a mai magyar népi orvoslás receptjével!

1

3 Meg kell emlékeznünk a nép kóroktani felfogásáról is. A ragadós nyavalyákkal kapcsolatban általában elég ritkán szól, keveset tud a nép a bajok eredetéről. Sok az átvett, újabb, leszivárgott tudáson alapuló válasz (igaz, hogy ezeket többnyire beolvasztja sajátos gondolkozásmódjába), vagy éppen negatív válasz: nem tudom, mi okozza. (Ilyen leszivárgott tudás a „piszok"-ra, „szenny"-re hivatkozás, mint fertőző forrásra, vagy arra, hogy „egyik a másiktól elkapja", a „bacilus", az „erőltetés", az „öröklés" hibáztatása.) Éppen ezért különleges jelentőségűek az ősi szemléletre valló kijelentések: „a levegő hozza" (a járványt), „rálehelt, megjárta a párája" (pl. veszett kutyáé, így kapta meg ő a veszettséget), „meleg helyére ült" a betegnek s ő is megkapta, „pászolt a vére", „öntésbe lépett". „A levegő hozza", „a szél hozza", rálehelés, meleg helyre ülés: ősi, ártó, rossz szellemben való hit, demonológia maradványa ez az eredeztetés népi orvoslásunkban, sokszor átalakult, racionalizált változatban, vagy éppen leszivárgott tudással összeötvözötten.

1

4 A „kilís" olyan terjedelmes, mint a járvány. Ragályos, vagy benne van a levegőben?" Kolera: „Rossz járvány lehetett! A levegő hozta azt!" „Valami levegő hozta azt a korelát, a szél hozta!" — Viszketeg (rüh): „megfázástól, vagy a levegő hozza", „A sok mágnesdrót (villanydrótokat és egyéb kifeszített huzalokat ért ezen) lehúzza a rossz levegőt a levegőből,, attól van ez a sok mindenféle betegség. Ezelőtt nem volt ez a sok betegség." — Egy 1817-i jegyzőkönyv szerint a veszettséget orvosló parasztember mondta a betegről: „azért kellett neki okádni, mert a belső részét nagyon megjárta a veszett kutya párája."

1

5 — Rossz nőktől a nemi betegséget úgy is el lehet kapni a nép szerint, hogy „a felmelegedett helyükre ül az ember". — Előbbieknek humorális patológiába épült változata: (a rühbetegséget) „a vír melege ülteti át. Ha például a vír pászól az övével, egymás mellett ülnek, úgy". 1

3 Pax Corporis 358., 360., 332—333.; Varjas Béla: XVI. századi magyar orvosi könyv, Kolozsvár, 1943. 514., 513. 1

4 V.ö. Oláh Andor: Egy orosházi kenőasszony tudománya. Szántó-Kovács Múzeum Évkönyve 1963—64. 324., és 333. 30. sz. jegyzet. 1

5 Békésmegyei Levéltár, Gyula. Alispáni iratok 1817/45. sz.