Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Oláh Andor: Szemelvények Békés megye népének járványtani meg-figyeléseiből, elképzeléseiből

Oláh A.: ... Békés megye népének járványtant megfigyeléseiből. .. 265 ember csalk a vérrül fertőzik", „el van fertőzve a vére", „a vérbe van eloszolva annak a bacilusa". A himlő oka: „Megfázik és a vére zavart és akkor kiüt rajta, kiüt az egész testen." Pokolvar: „A vér által van", „a töredelemtül a vérnek lehetett ez valamityen kiütése." Spanyol járvány: „A kövéreket vitte. Felélték a jó véreket (azért)." A nemi betegség „vészes vérbaj", a süly (gumma) „örökölt vérbaj", a tripperből lesz a „cifilisz", mert „a vérbe megy, a vérbe bemegy, akkor fene megette." A süly „a véribe van az embernek"; „rossz vértül, nem tiszta a vér, a véribe van", és: „addig, amíg a véribe nem megy, addig lehet gyógyítani" a nemi bajt. A rossz és a jó vér a népi orvoslás és a XVII. századig a régi orvostudomány központi problémája. A vértől függ, hogy „kiüt" vagy „beüt" és a gyógyítás célja: megszabadítani a szervezetet a rossz nedvektől vértisztító orvosságok, izzasztás, hánytatás, hashajtás, érvágás révén. Ezért a „himlő" orvossága a külső és belső melegítés: meleg szoba, meleg ágy. forralt bor, meleg tej stb. „Csak a meleg szoba." „A himlőt nem kell (gyógyítani). Csak meleg ágyba. Nem kell kiereszteni a hidegbe." „Hogy a bélire ne menjen, azér melegen lenni. Meleg való neki. Vigyázni kell, hogy ki ne takarózzon. A belekre megy." „A himlőnek az orvossága a meleg ágy. Nyolc napig ki se kel." „Azt (a himlős gyereket) melegbe tartani. Csak melegbe. Meleg, meleg, semmi más." „A meleg kemence kihúzta neki a himlőt. Ha nem jön ki, a bélin maradt volna a himlő." „Csak bele a meleg ágyba, aztán hallgasson. És abba fürdi ki maglát az a himlő." — Forralt bort adnak a himlősnek: „mert ha a bélire mén, akkor meghal, de ha kihajtja teljesen belőle, akkor nincs semmi baj." — Pepecs: „annak csak egyáltalán a meleg jó." „Kis bort adnak neki és jó melegbe tartani a gyereket. A bor az kihajtsa neki." — Hastífusz: izzasztó egész pakolással, forralt meleg tejjel gyógyítottak egy esetet. „Bepakoltuk úgy, hogy csak az orra-szája maradt ki, föléje szőrpokrócot borítottunk. Itala semmi nem volt csak mezei zsurló tea, meg forralt tej." — Spanyol: boros, rumos meleg tea volt, általános gyógymódja, kezét és lábát forró vízbe mártsa. — Torokgyík: meleg sót, meleg hamut raktak a nyakra. „Meleg korpát, főtt zabot tudom, hogy tettek ilyesmiket rá, meg meleg hamut a nyak köré úgy odacsavarták." „A torokgyíkra nagymamám hamut rendelt. Melegítsék meg a hamut, vagy pedig sót melegíteni, azt amilyen melegen elállja a nyakba kötni úgy körül." A fertőző betegségek népi gyógymódjairól szólván, érdemes külön megemlékeznünk a fokhagymáról és a vereshagymáról. Fertőtlenítő, ragadós betegséget hatékonyan megelőző és gyógyító orvosságnak tartja Bckés megye népe. Kolera ellen fokhagymaevéssel védekeztek: „erős az a hagyma, valószínű, hogy azt a bacilust megölte. Ha nem is ölte meg, korlátozta." „Korela, azt meg fokhagymával orvosolták. Fertőtlenített a fokhagyma!" Állatorvoslásd adat is bizonyítja a nép ilyen nézetét: fokhagyma disznónak is jó. Ha moslékjába teszünk, megöli benne a bacilust. (Mi ellen?) Járvány, fejtífusz, vagy tudomisénmi." — A battonyai bába a század elején vereshagymával fertőtlenített. Megreszelte a hagymát és levébe mosta ke-