Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Oláh Andor: Szemelvények Békés megye népének járványtani meg-figyeléseiből, elképzeléseiből

SZEMELVÉNYEK BÉKÉS MEGYE NÉPÉNEK JÁRVÁNYTANI MEGFIGYELÉSEIBŐL, ELKÉPZELÉSEIBŐL^ OLÁH ANDOR Tizenöt év alatt — 1953-tól 1968-ig — gyűlt össze a „ragadós nyavalyák" Békés megyei népi orvoslására vonatkozó gyűjtésanyagunk. Hosszú ideig a minden területre kiterjedő népiorvoslás-gyűjtésnek csak mintegy melléktermékeként, majd külön ilyen irányú törekvés gyümölcseként. Ebből a terjedelmes gyűjtésanyagból mutatunk be ezúttal rövid kommentárral kísért szemelvényeket.

1 Ezen a kis ablakon is betekintést nyerhetünk a nép sajátos észjárásába, és figyelemre méltó orvostörténeti tanulságokat is levonhatunk. A nép — cum grano salis — mai napig megőrizte a fertőző betegségek terminológiáját, elkülönítő kórismézését, etiológiáját illetőleg a régi, XVI—XVII. századig érvényes orvosi felfogást, elnevezésmódokat. „Himlő"-nék nevez többféle kiütéses és hólyagos betegséget. Így beszélnek például a rubeoláról: „himlős volt, olyan nagyon apró, sűrű kásasze^ A dolgozatot — mely elsősorban gyűjtési anyaga révén emelkedik ki — vitaanyagként bocsátjuk közre. A kézirat egyik lektorának megjegyzése szerint: „A szerző... ebben is mint kitűnő néprajzi gyűjtő jelentkezik." Dolgozatának utolsó negyedében „... a közölt néprajzi gyűjtéshez fűződő ethnoiatriai szemlélettel ismertet meg. E szempontból még sok nagyon vitatható rész maradt meg ..., hisz a népi orvoslás racionális voltában... Ugyanakkor kétségtelenül több helyes gondolatot is felvet (pl. hogy az egészségügyi felvilágosítás szempontjából figyelmet érdemel a nép járványtani tudásanyaga, az orvosnak ismernie kell a népi észjárást, az orvosi szaknyelv megújítása...)" (A szerk.) 1 „Himlő, pepecs, hideglelés" (A ragadós nyavalyák népi orvoslása Békés megyében) címen megtalálható a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Magyar Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában. (XL + 144 gépelt oldal.) A bevezető tanulmányt adattár rész követi. Ennek első része: „Fertő, fertőzés, fertőtlenítés. (Az átragadás, a fertőzés megnevezései, módjai-okai és megelőzése.) „Második rész: Himlő, pepecs, hideglelés. (Az egyes ragadós betegségekről részletesen.) I. Láz, hideglelés. II. Himlő. III. Tifózus lázak. IV. Kolera — pestis. V. Spanyolbetegség. VI. Torokgyík. VII. Tripperciflisz (nemi betegségek). Minden fejezeten belül külön rész ismerteti az illető fertőző betegségek népi megnevezéseit, tüneteit, lefolyását és népi járványtanát, okát, kezelését, végül történeti forrásokat tartalmaz (levéltári anyag).