Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)
Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)
24 Comrn. Hist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) dalom történetével — a félgyarmati függésben élő nemzet vezető társadalmi rétegében, a nemesség kereteiben érlelődnek a nemzeti függetlenség, a társadalmi reformtörekvések, sőt a forradalmi megmozdulások csírái. A reformkor nemzedéke azonban nemcsak.' felfedezte a népet, de segíteni is akart sanyarú sorsán. Fel akarják világosítani, nevelni, oktatni akarják — a tanítás révén akarják elsősorban kiemelni az elmaradottságból. Az 1830-as évek járványai szörnyű példázatként bizonyították a felvilágosító reformtörekvések időszerű voltát. 1831-ben nagy himlő- és kolerajárvány söpört végig Kelet-Európán. (A történészek szerint a járványok utáni pusztulás, éhínség volt az egyik közvetett oka több parasztlázadásnak!) A hatóságok a maguk szerény eszközeivel felvették a harcot a járványok ellen. Néhány évvel a himlőoltás angliai felfedezése után már Magyarországon is megindult a bevezetése. A falusi szülőket nyomtatványokon szólították fel, hogy vigyék gyermekeiket oltásra (17. kép) s az oltásról hivatalos igazolványt adtak. (18—19. kép.) A nagy kolerajárványok alatt — néha már előtte! — nyomtatott útmutatásokat, egészségügyi és gyógyítási tanácsokat adtak ki. 1 Gróf Széchenyi István Nagycenken kelt irata jól példázza a nemes úr gondoskodását „kedves jobbágyairól", és egyben a korabeli haladó nemesi gondolkodást is. Kiállításokon látható néhány nyomtatvány a XIX. század első harmadából, amelyek e nagy járványok alkalmából készültek. Ezek a nyomtatványok íis hozzájárultak a köznép egészségügyi ismereteinek kiegészítéséhez, de méginkább ezt a célt szolgálták azok a népszerű „orvosi könyvetskék, melyek a betegeskedő szegénysorsú emberek számára és hasznára készültekvagy amelyekben „Házi orvosságok"-at gyűjtöttek egybe „az emberi testnek különb-különbféle nyavalyáinak megorvoslására" 3 az 1700-as évek utolsó évtizedétől kezdve 4 jó száz esztendőn keresztül. 5 Legyenek ezeknek az „orvosi" könyvecskéknek a szerzői neves írók, (mint pl. Fazekas Mihály és Fáy András) vagy ismeretlen kompilátorok, annyi bizonyos, hogy bőségesen merítettek falusi környezetük em1 A SOM Adattárában több ilyen múlt századi nyomtatvány található. Pl. Ltsz. 71.2.1; 71.9.1; 72.10.1; 71.10.2; 71.10.5; — a néprajzi irodalomból ezekkel a történeti eseményekkel foglalkozott: Bálint Nagy 1928, Szabó F. 1945, Faragó 1947. 2 Csapó 1791. 3 Házi orvosságok ... Vátzon, 1795. 4 Kömlei 1790. 5 Enyedi 1801, Fazekas 1807, Fáy 1851. — Ez utóbbi igen sok kiadást ért meg, mintahogy az a sokféle szerző nélkül megjelent kiadvány, melyekből itt jellemző címeik miatt bemutatunk néhányat: „Néma orvos, azaz együgyű és hasznos házi könyvecske a falusi gazdáknak minden betegségek ellen. Pozsony és Pest, 1812."; „Házi ,patika, vagy szükségben segítő Orvosi könyvetske, a' Nem Orvosok' számára... az elő forduló nyavalyáknak Betü szerént kidolgozott tökéletes Laistromával, és az azok ellen alkalmaztatandó Orvosi Szerekkel együtt. — Németből fordította és átdolgozta Szabó József. Kassa, 1830."; „A háziorvos vagyis ötszáz legjobb háziszer. — A 11. kiadás után magyarította dr. L.—Pest, 1862." „A beteg-barát. Útmutató mindazok számára, akik előforduló betegségek esetén az első segítséget maguk akarják önmaguknak nyújtani, s e végből jó szereket óhajtanak. Lipcse, 1884."