Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)
Bálint Sándor: Adalékok a hajdani pestisjárványok magyarországi hiedelemvilágához (Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tisztelete)
?'I234 Comm. Eist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) resztnév. Ezzel az újszülött fiúgyermeket a járványos betegségek ellen Rókus oltalmába ajánlották. A húsvéti sonka képzetkörének sajátos rábaközi fejleménye, hogy a disznólapockát nem szabad eldobálni, sem kutyának adni, hanem az eszterhéjba kell dugni, mert Szent Rókus megóvja a jószágot is, meg a háznépet is a dögvésztől. Ismereteink szerint a legrégibb, még a XVII. századból való magyar nyelvű Rókus-imádság a Batthyány-család körmendi levéltárából került elő: Ó szentséges, nemes vérbül született Rókus, aki szüleidnek halála után a te jovaidot szegények köziben osztogattad és szarándok módjára Rómában mentél és ott személyed szerént az dögletes betegségben levő személynek híven szolgáltál és az üdvösséges Jesus névnek segétségre hívásával az szent kereszt jele által sok nemzetségeket az pestisi dögletességtől megszabadítottál és magad az angyal által azon iszonyú betegségtől meggyógyétottattál: kérünk téged, nyerd meg nékünk Istentől, ő szent fölségétől, hogy ő minket ettől az iszonyú rettenetességtől és minden testi és lelki gonosztul irgalmasan megőrizzen. és az hertelen, véletlen és örökkénvaló haláltól kegyelmesen megmentsen. Ámen. Alatta még ez a megjegyzés olvasható: NB. aki ezen imádságot magával hordozza és minden nap elmondja, az hertelen haláltul megmentetik. 3 8 Rókus kultuszát nyilvánvalóan az orvosi ellátás elterjedése sorvasztotta el. A hozzá intézett barokkos könyörgés azonban még a kolera idején is (1873) megjelenik a ponyván: Könyörögj érettünk Szent Rókus. Hogy a döghalálnak mérgétől őriztessünk meg. Imádság: Úristen, ki Szent Rókus esedezése által kiváltképpen való irgalmadat ígérted a döghalál ereje ellen: engedd azért Uram minékünk, kik az ő emlékezetét ájtatosan tiszteljük, hogy mind testi, s mind lelki nyavalyáinktól az ő esedezése által megoltalmaztassunk. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen . . . Úristen, aki Szent Rókus konfessornak angyal által küldetett táblácskán írva megígérted, hogy ha valaki őtet alázatosan segítségül hívja, döghalálnak semmi gyötrelmétül meg nem sértetik: kérünk engedd meg, hogy mindnyájan akik az ő segítségét döghalál ellen alázatos szívvel óhajtjuk, esedezése és könyörgése által, testnek és léleknek ártalmas döghaláltól megmenekedvén, Néked szolgálhassunk. Bátya katolikus délszláv népe régebben lábfájásról is a sebes térdű Rókushoz szokott könyörögni. Erdősmárok (Püspökmárok) német hagyománya szerint könyörgésükkel azok folyamodtak Rókushoz, akiket a kutya megharapott. Babarc baranyai német faluban még századunk első évtizedeiben is Rókus napján kapta meg a pap, kántor, meg a harangozó gabonajárandó3 3 Iványi Béla: Adatok a népi gyógyászat történetéhez. Ethnographia 1949, 284. A XVII. századból fennmaradt nyomtatványon nincs impresszum. A szöveget a nyelvi sajátságokra ügyelve, mai helyesírás szerint közöljük.
