Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Bálint Sándor: Adalékok a hajdani pestisjárványok magyarországi hiedelemvilágához (Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tisztelete)

Bálint S.: ... A hajdani pestisjárványok .. . hiedelemvilága 235 ságát a hívektől. A szokás még a pestisjárványok idején tanúsított példás egyházi kötelességteljesítés: betegellátás, temetés, harangozás miatt tapadhatott ehhez a naphoz, amely az újbúza időszakába is beleesett.

3

9 SZENT ROZÁLIA TISZTELETE Rozália (névünnepe szept. 4.) a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykorú járványos betegségek kiemelkedő hazai' védőszentje. Életéről keveset tudunk, azt is teljesen átszövi a legenda. Az előkelő Sinibaldi grófi család sarjadéka, a szicíliai udvarban nevelkedett, majd visszavonult a világtól. Palermo mellett a Monte Pellegrino egyik barlangjának mélyén húzódott meg és 1166 táján ott is halt meg. A barlang földjére feküdt, bal karját vánkosként a feje alá tette, jobbjával a feszületet tartotta. Legtöbbször így is ábrázolják. ,,Homályban vala elrejtve — írja Rozáliát magasztalva Telek József, a híres franciskánus népszónok

4

0 — ezen szent test 1624. esztendeig. Mely időben, mivel Szicília országban oly mindenféle harapó mirigyes döghalál uralkoda, hogy az egész nép keseregne, és a bosszúálló Istennek irgalmáért esedezne. Panormum várasában is minden nap közönséges búcsújárások tartatnak vala, amelyek között Istennek csudálatos rendelésébül történt, hogy a letániákban, midőn Szent Krisztina és Nimpha mártírok nevét énekelné két pap, egyszersmind mintha egy sugárlást vettek volna, Szent Rozália nevét is énekelve említenék. És az egész nép felelne: könyörögj érettünk. Ezen maga népének veszedelmét és ájtatosságát látván Szent Rozália, ugyanazon napon, melyen nevét a létániákban énekelték, mint régebben Judit, vidám ábrázatban és öltözetben maga magát megjelentette egy vadászembernek. Kinek is megmutatta először maga kősziklák között lévő barlangját, amelyben sok esztendőkig lakott, és nevét is a kövekre rajzolá vala, aztán pedig a Peregrinus hegyén azon helyet is, ahol Szent tetemi el valának rejtve. Mihelyst ezen régen óhajtott örvendetes hír Panormum (Palermo) városában megcsendüle, azonnal az akkori érsek közönséges ájtatosságot rendelt, és úgy az ájtatosság után, a megjelentett helyen kezdték keresni városuknak elrejtett, legdrágább kincsét. Nem is szükség volt nagy szor3

9 Ahol forrást nem idéztünk, ott a magunk gyűjtéséből merítettünk. 4

0 Tavaszi Rósa Az az: Panormi Szűz Szent Rosalia Életének Sommája, Mellyet Nemes Királyi, Szabad Kassa Várossának, Sz. Rosalia Hegyén levő Kápolnához rendelt, Esztendő-béli Ajtatosságára nézve egybe szedegetett, És Predikátzió módra rendelt Beszédben világosságra terjesztett P. Telek József Seraphicus Sz. Ferencz keményebb Rend-tartáson levő Szerzetének s-Magyar-Országi Salvatoriana Provincziának érdemtelen Fia; most Kassán a Sz. Theologiának tanító Lectora. Elő-Járók Engedelmével. Kassán, Nyomtat, az Akadémiai betűkkel 1757-dik Esztendőben. Vő. még Kriss, Rudolf: Wallfahrtsorte Europas. München 1950, 249.