Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)
Képek a gyógyítás múltjából (kiállítási vezető)
születését jegyezték be. 1825-ből való az a vers, amelyet a hétesztendős 4Semmelweis Ignác „írt" nagyanyjához. Érdekességként állítottuk ki az 1846-ban elhunyt Józsefnek, Semmelweis Ignác apjának magyarul nyomtatott halotti értesítőjét, mivel Budán ebben az időben elsősorban németül beszéltek. 1847-es keltezésű Semmelweis igazolása arról, hogy Markusovszky sikeres szülészgyakorlatot végzett. Eredetiben látható Semmelweisnek Weidenhof er Máriával kötött házasságát tanúsító okirat (1857). Ugyancsak abból az évből származik Semmelweis jelentése hallgatóiról. A kiállított fényképek korabeliek (Semmelweis 1861-ben és 1863ban, felesége portréja, majd özvegye családja körében). Itt helyeztük el keves megmaradt személyes tárgyát: irattartó táskáját, rozmáragyarból készített papírvágóját és ezüst inggombtartóját. A második vitrinben a munkásságával kapcsolatos iratanyagot mutatjuk be (66. ábra); az Orvosi Hetilap 1858. január 10-i számát, amely először közli írásban Semmelweis felfedezésének rövid ismertetését. Facsimile kiadásban látható az Akadémiához írt levele (1860); 1861-ben Lipcsében megjelent korszakalkotó munkája, amelyet az egyetem könyvtárának adományozott. A könyvben jól láthatók Semmelweis saját kezű ajándékozó sorai. Itt látható az a három „nyílt levél", amely nagy felháborodást váltott ki Európa nőgyógyászati köreiben. Érdemes - mintegy lélektani bizonyítékul - külön foglalkozni Semmelweis magyarságával, hiszen kiállításunkon látható Siebold német nyelvű könyvét Semmelweis, zaklatott lelkiállapotban, magyarul jegyzetelte. Ez fényes bizonyítéka annak, hogy Semmelweis olvasás közben is magyarul gondolkodott. A vitrin feletti tablón Semmelweis korának neves nőgyógyászairól készített képeket láthatunk, valamint Semmelweis „Utasítványát", melyet a gyermekágyi láz megelőzése tárgyában írt. A harmadik vitrin a Semmelweis korában használatos orvosi műszerekből mutat be néhányat; halott magzat feldarabolására szolgáló eszközöket, méhtágítókat, szondákat, fogókat és medencemérőt. Itt helyeztük el Semmelweisnek Arányi Lajossal közösen felvett bonctani szakértői véleményét, valamint Semmelweis utódjának, Kézmárszky Tivadarnak (1841-1902), fényképét és könyvét. A tárló fölötti tablón mutatjuk be Semmelweis munkahelyeit és a Semmelweist ábrázoló - nem eredeti - fotókat is. A negyedik tárló Semmelweis halálával kapcsolatos iratokat és relikviákat tartalmazza: kétnyelvű (német-magyar) gyászjelentést, felesége magyar nyelvű gyászjelentését, Semmelweis első nyugvóhelyéről, a schmelzi temetőből származó sírfeliratot, valamint két vaskos réztáblát, amiket az 1963-as exhumáláskor a fémkoporsóra erősítve találtak meg. A tárlóban található három művészi plakett Semmelweisröl (Reményi [67. ábra], Szántó). Három idézettel zártuk a neki szentelt rész ismertetését, amelyekből - úgy érezzük - a semmelweisi életmű lényegét ismerhetjük meg: „Minden kérdéses volt, minden megfejthetetlen volt, minden kétséges volt, csupán a halottak nagy száma volt kétségbevonhatatlan valóság "
