Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Képek a gyógyítás múltjából (kiállítási vezető)

ból) képet láthatjuk, amelyet Marastoni József (i 834-1895) „természet után kőre rajzolt". (64. ábra) A vitrinben emeletes sebészfelszerelést (1827-től), a Rókuskórház boncjegyzőkönyvét Semmelweis aláírásával és Semmelweis koponyájának hiteles másolatát láthatjuk, amelyet az 1963-as exhumálás után készítettek. 5. Lumniczer Sándor A Balassa-kör másik nagy egyénisége, Lumniczer Sándor (1821-1892) (65. ábra), a „dinasztia"-alapító Lumnitzer István unokája volt, aki egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Diplomáját 1844-ben Pesten, szülészmesteri oklevelét 1847-ben Bécsben szerezte. Mindkét diplomáját kiállítottuk; mellettük látható nagyításban a Lumniczert és tanítványait ábrázoló fénykép. Már disszertációja is — Orvos-sebészi értekezés a képlő sebészetről, 1844 - alapvető munkának számít a magyar plasztikai sebészet történetében. Aktívan részt vett a szabadságharcban. Zászlóalj-főorvos, később Görgey törzsorvosa, majd igazgató törzsorvosa lett. 1849 júniusában a hadügyminisztériumegészségügyi osztályának vezetőjévé nevezték ki. A magyar szabadságharcot lezáró világosi fegyverletétel után betegápolói szolgálatra vezényelték, és csak Böhm, bécsi orvostársa tudta felmentetni ez alól. Az 1850-es évek osztrák neoabszolutizmusa, a Bach-rendszer alatt az Orvosi Hetilap közölte cikkeit. Részt vett a pesti Orvosegyesület munkájában, amelynek később elnöke lett (18801886). Az államvasutaknál volt orvos (1860-1868), ezután a Rókus-kórház sebészeti osztályát vezette. 1872-ben a pesti egyetem rendkívüli, 1880-tól rendes tanárává nevezték ki. Szakmai munkássága mellett az egészségügyi közéletben is tevékenyen részt vett. 1895-ben az uralkodó a Főrendi Ház tagjává nevezte ki. A Lumniczer életét és munkásságát bemutató tárlóban állítottuk ki a róla elnevezett Lumniczer-fogó aranyból készült példányát, amelyet tanítványai készítettek és ajándékoztak Lumniczer Sándornak. Mellette eredeti fényképét, Hőgyes Ferenc által készített plakettjét, valamint a kor sebészeti műszereit láthatjuk: varróműszereket, Luer-féle mandulametszőt, Petit-féle csontkaparót, Leiter-féle csontvésőt stb. 4. Semmelweis Ignác A legnagyobb magyar orvos küzdelmes élete és világraszóló felfedezése a vele foglalkozó hazai és idegen nyelvű irodalomból közismert. így csak a kiállításon szereplő emlékeivel foglalkozunk. Másolatban mutatjuk be a budai Levéltárban őrzött tabáni összeírólapokat, amelyek tanúbizonysága szerint a Semmelweis család 1806-1823 között a mai múzeum épületében lakott. Itt látható 1818-ból a tabáni plébánia matrikulájának egy lapja, amelyre Semmelweis Ignác