Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Az Orvostörténeti Könyvtár

Az orvosi szaksajtó egyik egyetemesen is nagy jelentőségű folyóirata, a Virchow által szerkesztett Arhiv für Pathologische Anatomie und Physiologie und für Klinische Medizin (a mai Virchows Archiv) ugyancsak megtalálható gyűjteményünkben (1847-1931). Ugyancsak a jelentős folyóiratok közé tartozik a gyűjteményünkben szereplő The Lancet (1873-1949), Jornal of American Medical Association (19131949), Annals of Surgery (1905-1927) és The American Journal of Surgery (1930-1944). Érdekessége gyűjteményünknek a múlt század elterjedt gyógymódjának, a homeopátiának számos orgánuma: Archiv für die Homöopathische Heilkunst (Leipzig 1822-1837), Allgemeine Homöopathische Zeitung (Leipzig 1837-1939), Österreichische Zeitschrift für Homoeopathie (Wien 1844-1863) és a magyarok közül a Hasonszenvi Közlöny (Eger 1864-1865) s folytatása, a Hasonszenvi Lapok (Pest 1866-1876) és a Homöopathia (Budapest 1895-1898). Magyar nyelvű folyóirataink között nagy értéket képvisel az első valódi orvosi szakfolyóirat, a Bugát Pál által megindított és Flór Ferenccel szerkesztett Orvosi Tár, amelynek teljes sorozata (1830-tól 1849-ig jelent meg) könyvtárunkban található. Az első magyar orvosi hetilap Markusovszky Lajos szerkesztésében indult meg 1857-ben: az azóta is megjelenő Orvosi Hetilap. Ennek keretében önálló mellékletekként jelentek meg jelentős szakirodalmi fórumaink: Szemészet, Nő- és Gyermekgyógyászat {Semmelweis Ignác szerkesztésében), Közegészségügy, Törvényszéki Orvostan (Fodor József szerkesztésében). 1861ben Poór Imre alapított újabb orvosi szakfolyóiratot, a Gyógyászatot (Buda 1861-1944). Megtalálhatók gyűjteményünkben az Egészségi Tanácsadó kötetei is (Pest 1864-1869). Könyvtárunk értékei közé tartoznak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók ... Vándorgyűlésének Munkálatai (1841-1912, 1934) és az ezt kiegészítő városi monográfiasorozat, amelyet a vándorgyűlések színhelyéről adtak ki. A szabadságharcot követő időkben - a bécsi lapok mellett - a Pesten megjelenő Zeitschrift für Natur und Heilkunde in Ungarn című, Wachtel Dávid szerkesztésében megjelenő újság volt nagyon jelentős (1851-1860). Később a magyarországi német anyanyelvű orvosok legnépszerűbb lapja a Mangold Henrik által indított Ungarische (majd Pester) Medizinische-Chirurgische Presse (Pest 1865-1916) lett. Mindkét lap évfolyamai könyvtárunk birtokában vannak. A magyar orvosi irodalom első szakaszában, az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés előtti korszakban megjelent legjelentősebb orvosi orgánumok mind megtalálhatók könyvtárunkban. Az 1867-et követő korszakban egyre nagyobb számban megjelenő legjelentősebb lapok, folyóiratok ugyancsak megvannak gyűjteményünkben. így az Orvosi Heti Szemle - a külföldi lapok cikkeinek rendszeres referálója —, a Klinikai Füzetek, a Magyar Orvosi Archívum, a Balneológiai Értesítő, a Bába-Kalauz, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Orvosok Lapja és az Orvosi Közlöny -, hogy csak néhány legismertebbről szóljunk.