Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Az Orvostörténeti Könyvtár

Számos más periodikával együtt az 1867 és 1918 közötti korszak folyóiratirodalma is csaknem teljességében könyvtárunkban van. Századunk lapjai között jelentős szerepet töltött be a Budapesti Orvosi Újság (1903-1944) és az Orvosképzés (1911-1944), amelyeknek szintén birtokában vagyunk. Az első világháborút követő években a korábbi folyóiratok közül csak néhány régi orgánumnak sikerült folyamatosan megjelennie (mint az Orvosi Hetilapnak, a Budapesti Orvosi Újságnak, Magyar Orvosi Archívumnak stb.). A háború után többnyire új folyóiratok jöttek létre, s tovább folytatódott a specializálódás. Megjelentek az orvostechnikai folyóiratok is. Mindezekből komoly gyűjteménnyel rendelkezünk. A második világháború zárta le ezt a korszakot, amikor 1944-ben a háborús események miatt az összes magyar orvosi lap megszűnt. Az orvosi fórumok mellett komoly sorozatok találhatók gyűjteményünkben gyógyszerészeti lapokból és folyóiratokból is. Könyvtárunk egyik nagy értéke például az 1848-ban Nyitrán, Láng A. Ferenc szerkesztésében megjelent Gyógyszerészi Hírlap. Az önálló gyógyszerészeti periodikák közül megtalálható többek között a Gyógyszerészeti Hetilap (Buda 1862-1936), a Gyógyszerészi Közlöny (Budapest 1885-1944), és a Gyógyszerészi Értesítő (Budapest 1896-1936) is. ERNYEY JÓZSEF GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR Az Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Könyvtár 1968 óta van intézetünk kezelésében. A könyvtár magában foglalja a gyógyszerész társadalom adományaiból s Ernyey József múzeumőr és mások kezdeményezésére 1908-ban alakult „Gyógyszerészi Múzeum" könyvanyagát, továbbá őrzi a megszűnt Gyógyszerész Egyesületek könyvtárának köteteit. Értékes része az említetteken kívül a Gyógyszerész Egyesületek által gyűjtött teljes hazai és részben teljes külföldi gyógyszerészi szaklapgyűjtemény. I. Könyvgyűjtemény Az anyag legnagyobb részét - a kis számú, múlt században megjelent magyar nyelvű gyógyszerészi munka mellett - német nyelvű (német és osztrák kiadású) művek teszik ki, főleg a kémia tárgyköréből (

Liebig, Ehrmann, Trommsdorf, Dumas, Duflos stb. művei). Jelentős az enciklopédikus művek száma (Moeller, Mayer, Thoms, Kazay, Vondrasek stb.) Hiánytalanul megvannak a hazai tankönyvül használt munkák (Felletár-Kátai, Csurgay, Győry, Schilberszky-Ströcker, Augusztin-Kőszeghy-Nagy, Dávid stb.,) és az eddig megjelent magyar gyógyszereket ismertető könyvek (Karlovszky-Winkler, Kutlik, Bontka-Kéler, Putnoky, Csipke, Némedy, Pandula stb.). Külön csoportként tárgyalhatjuk a gyógyszerészet szempontjából igen fon-