Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Az Orvostörténeti Könyvtár

kája. A kódex egykorú bőrbe kötött, 28 hártyalapos kézirat. Két részből áll, de egyik sem teljes. Két különböző, de egykorú kéz írása. Az első rész latin nyelvű, orvosi-asztronómiai értekezés. A második középfelnémet nyelvű, jól olvasható bastardával írt „Gesundheitsregel".

1 2. Seite sapienter... kezdetű, a XV. századból származó kódexünk Aristotelész összegyűjtött mondásait tartalmazza 102 lapon, pergamen kötésben. Befejezetlen, utolsó oldalai hiányoznak. 3. Arztney buch című 1503-ból származó kéziratunk szerzője Heinrich von Pfolspeint, aki az első német nyelvű sebészeti könyvet írta. Műveit sokan másolták; ez a kézirat is ilyen példány. 4-5. A budapesti Bőrgyógyászati Klinika könyvtárából került a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtárának birtokába két XVI. századi kézirat. Szerzőik Mercurialis és Capivaceus tanítványai voltak: mestereiknek szifiliszről tartott előadásait jegyezték fel. Az egyik - Tractatus de lue venerae excellentissimi Hieronymi Mercurialis címen - 1572-ben készült 65 folio méretű oldalra. A másik kézirat 1585 bői származik, címe: De lue venerae excellentissimi Hieronymi Capivacei. Mercurialis is, Capivaceus is a páduai egyetem tanára volt.

2 ŐSNYOMTATVÁNYOK Az 1501 előtt nyomott könyveink (incunabulumok) közül ugyancsak néhány kiemelkedő - orvosi vonatkozású - példányt ismertetünk. 1. Maimonides, Moses (Rabi Moises) : Aphorismi secundum doctrinam Galeni. Bologna, 1489. A XII. századi híres zsidó bölcselő és orvos e 25 könyvre terjedő művében arab és görög szerzők, de főleg Galenus nyomán kidolgozott aforizmái jelentek meg latinul. A kötetben találhatók még Damaszkuszi János aforizmái, Abubekr Rhazes De secteris in medicina című műve és Hippokratész prognózisai.

3 2. Versehung von Lei, Seele, Ehre und Gott kezdetű ősnyomtatványunk ugyancsak 1489-ben jelent meg Nürnbergben. A maga idejében népszerű orvosi munka volt.

4 3. Schellig, Conradus: In pustulas malas morbum quem malum de Francia vulgus appellat consilium. Heidelberg 1490. Schellig a XV. század végén 1 Schultheisz E.: Későközépkori orvosi kéziratfragmentum. Comm. Hist. Artis Med. 18 (i960), 175-188. 2 Herczeg A.: Néhány XVI. századbeli szifiliszkézirat a budapesti Bőr- és Nemikórtani Klinika könyv- és kéziratkincseiből. Orvosi Hetilap, 1936. 23. 3 Catalogus incunabulorum quae in bibliothecis Hungáriáé asservantur. Ediderunt Sajó G., Soltész E. Vol. 1-2. Bp. 1970. (A továbbiakban: Cat.) 2134. tételszám. 4 Cat. 3464.