A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

terjed és öldököl, ha valaki ebből a vészből mégis kigyógyul, azt vagy a vak véletlennek, vagy az illető erőteljes ellenálló fizi­kumának, esetleg más kedvező körülménynek tulajdonít­hatjuk, nem pedig a borbélyok és kuruzslók tudományának. Egyébként korszakunkban a pestissel szemben az orvosi tudomány még jobbadán a sötétben tapogatózik és szinte tehetetlen. Egészen természetes azonban, hogy a pestis ellen, mint min­denütt, úgy nálunk is már korán megpróbálnak védekezni, részint profilaktikus úton (őrség, kordon, vesztegzár) vagy pedig gyógyszerekkel. Bár az öreg Batthyány Ferencné már a XVI. században a folyton nyavalygó, vélt vagy valódi betegségei miatt nyöszörgő hipohonder sógorának, Batthyány Kristófnak egyetlen radikális gyógyszert ajánl, és ez a jókedv! Küld neki ugyan mindenféle liktáriumot, szirupot és egyéb gyógykoty­valékot, de mégis kifejezetten arra inti, hogy legyen jókedvű „mert a jó kedw embernek gyakortĥa egészséget hoz" — írja 1570. január 17-én Németújváron kelt levelében. Ami a pestis elleni gyógyszereket illeti, a XV. században, 1490 előtt bizonyos Ulrik nevű orvos, Hunÿađÿ Mátyás király­nak egy pestis elleni receptet állított össze. Ez potom huszonegy szerből tevődött össze: smaragd, rubin, zafir, korall, arany és ezüstön kívül még spódiumot, sáfrányt, citromhéjat stb. tartal­mazott. Valószínű, hogy ez a petroterapikus alapon készült, s nem a népnek szánt méregdrága orvosság mindenre jó lehetett, csak éppen a pestis ellen nem használt (87). Mintegy száz évvel későbbről (1592 előtt) ismerünk egy másik, a pestis leküzdésére készült, s az előbbinél sokkalta olcsóbb receptet, így hangzik: „Kalendula vet Chalendusa, fülemile virág Hungarica. Törjék meg ezt egy mozsárban, exprimálják az succusát et ut edųlçere ųr egy kis nádmézet faragj belé: akin a pestis avagy suscipio pestis, igya meg. Harmadik italja után elhagyja a pestis. Archicapi­lonte (így!) seçre ųm." (88) Tudjuk, hogy Ézsaiás próféta egy kötés száraz fügét kötetŁ a „kelevénre" és „meggyógyula." Pestis elleni recepteket persze a különböző régi „Artznay Buch"-okban is találunk, de használhatóságuk kétes (89).

Next

/
Thumbnails
Contents