A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

A pestisragállyal, mint veszedelmes betegséggel, az orvosok természetesen nálunk is már korán kezdenek tudományosan foglalkozni és a pozsonyi káptalan könyvtárában (98. könyvtári számon) a XV. század végéről van egy orvosi kézirat, amely ,,Incipit liber de virtutibus ĥerbarųm" című fejezettel kezdődik és ennek a kódexnek 71. lapján van a ,,Regula sev doctrina in locis Ulis, ubi pesłillentia regnat" című rész. Itt tehát valószínűleg a pestis elleni védekezésről szóló, szabályról lehet szó (90).* Az egri liceum könyvtárának kéziratai közt, a XV. századi „Codex Beeldianiis" 134. lapján van egy „Remeđiųm contra pestem". Ugyanitt és ugyancsak a XV. századból „De variis medicament is" és egy XV. századi „Receptarium médiçum" című kéziratokat találunk. Feltűnő jelenség, hogy a kassai Szent Erzsébet-egyház egykori könyvtárában egész tekintélyes számú, különféle orvosi könyvet őriztek. Akadtak ezek közt a pestisre vonatkozó könyvek is. Az 1671. december 1-én Kassán felvett könyvtári katalógus szerint az idevonatkozó könyvek a következők: „Fabri, Petri: De febre pestilenti, Massa Nicolai: De febre pestilentiali, Portofirmani Antoni: De peste el variolis." (91). A XVII. századból már néhány magyar nyelvű olyan könyvet ismerünk, amely a pestissel, a döghalállal részint szakorvosi, * Az első Magyarországon megjelent orvosi munka, amely a pestissel foglalkozik Sebastian Pauschner műve „Liĥe ųs de remediis adversus luem pestiferam" 1550-ben látott napvilágot Nagyszebenben. Borsa Gedeon a Communicationes. . . 27. számában ismerteti e művet. — Ezután megemlítendő még Komáromi Csipkés Györgynek 1664-ben, Debrecenben megjelent, Pestis Pestise... c. műve (RM. K. I. 1012). valamint „Doctor Sam. Spilenberger, etc Pestis Alesciaros Renovatos Anno 1634." c. műve, amely Lőcsén jelent meg ugyanebben az esztendőben (RM.K. II. '492.). A XVII. században még egy olyan magyar munka jelenik meg, amelyet meg kell említeni, ez az eperjesi tragikus végű gyógyszerész, Weber János 139 lapos könyvecskéje, amelyet 1644-ben nyomLak Bártfán: Amų e ųrn Das ist Ein KurŁzer und Notĥwendiger Bericht zur Zeit der Pestilentz (A szerkesztő). 83