A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

nemhogy elnyugodna, de sőt naponta mind jobban és jobban dühöng, feleségét és gyermekeit biztonságosabb és egészséges helyekre, a hegyeken túlra („trans montes") óhajtaná küldeni. Mivel pedig a Grében vár körüli utak és főleg a hidak rossz állapotban vannak, kéri, hogy a közlekedés fenntartása szempontjából a törött hidakat javítassa meg. Nem tudjuk, hogy Zrinyi és családja „trans montes" hová ment és 1555 nyarát hol töltötte, de az év őszén (október 20) Csáktornyán, tehát a Muraközben tartózkodott, és innen írja Nádasdy Tamásnak, hogy Csáktornyán nem sokáig maradhat, mert a pestis, amely egyébként egy kissé szünetelni kezdett, most újra fellángolt és a vár körül dühöngeni kezd (36.) A pestis további sorsáról Zrinyi leveleiben nem nyilatkozik, s feltehetjük, hogy a „contagio" végül mégiscsak megszűnt. Ugyanezen 1555, év telén Felső-Magyarországon, Kassán regnál a pestis, mert a város közönsége a bécsi udvari kamarának a többi közt azt jelenti, hogy itt már néhány ember meghalt „

sine confessione hoc tempore, cum seviat aiquantulum pestis" (37). Azonban nemcsak Kassán, hanem a szomszédos Eperjesen, továbbá — kisebb mértékben — Lőcsén is terjed a pestis. Eperjesen az epidémia elég veszedelmesen tombolt, mert három héten belül a keresztyén egyházak prédikátor szolgái mind elpusztultak, csodálatosképpen egyedül a magyar hitszónok maradt életben. Lőcsén ugyanezen év szeptember és október havában kezdett a pestis föllépni, de — írja Hain Gáspár — „Ist doch durch Aufsicht verhüttet worden" (38). Kár hogy Hain nem részletezi, hogy ez a „gute Aufsicht" miben állott, a védekezés melyik és milyen módja mentette meg a várost az infekciótól. Inne kezdve mintha a pestis egy ideig elcsendesedett volna Magyaroszágon, bár az is lehet, hogy tombolt, de erre nincsenek adataink. Annyi azonban tény, hogy a XVI. század hatvanas évei sem múltak el pestis nélkül. 1562-ben is volt nálunk pestis és I. Miksa király 1562. június 3-án Linzben kelt egyik leiratában megállapítja, hogy Nagyszombat városa pestismentes hely, ami tehát azt jelenti, hogy ekkor Magyarországon nem minden városban volt pestis, ezek közé tartozott például Buda is (39). 5* 67