A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)
Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)
sekrestyefelében maradtak 40 napig, ,,uł canebat ed¡ctum praedictae urbis". E levél szövegéből kitűnik tehát, hogy Ferrara város a profilaktikus védekezés legradikálisabb formájához nyúlt, ti. az inficiált embereket, ha a város területére léptek, elpusztította. így kényszerítette tehát ki a profilaktikus védekezés enyhébb formáját, ti. a vesztegzárat, amely tehát negyven napig tartott. Ámde a védekezés eme formája is csütörtököt mondott, mert Várđai fivérének 1449. július 14-én Ferrarából a következőket írja: „Ego hic in egestate et in periculis maximis resideo. Pestis magna in hac urbe est nec fugere de hae civitate propter carentiarn pecuniarum valeo , similiter Paduaç incepis, Venetiis, non minus Bononiae, Florenliae, Senis, Romae maxima, et quasi per totam Italiam ita ut non parum turbatum cor meus es , sed velim nolim videlicet me in hac egestate patientiam habere " (13). Hiába volt tehát a fejvesztés terhe alatti vesztegzár elrendelése, a pestis elterjedt egész Olaszországban és Ferrara sem kerülhette ki sorsát. Zágrábban pl. még 1456-ban is regnált. Ugyancsak pusztított a vész Brassóban is ebben az évben, és a „Breve Chronicon Daciae" szerint ez a „saevissima pestis", melyet közönségesen nagynak neveznek, az egész világon grasszált, tehát világpestis volt a szó akkori értelmében (14). 1468-ban Zágráb lakói a ,,plaga pestifera" miatt elszegényedtek; 1475-ben ismét pestis sújtja a várost (15). Ugyancsak pusztított a pestis 1480-ban is az egész országban, amidőn pl. Brassóban és a Barczaságon szintén felütötte a fejét. Az ekkori országos pestisről I. Mátyás király ír a Sixtus pápához intézett és 1480. december 14-én Zágrábban kelt levelében. A pestistől félve jelzi, hogy az egész országában dühöng, elment hazulról és az erdőkbe vette be magát (16). „Per tutto questo Regno" uralkodik a pestis 1495—1496-ban is. Ekkor Buda, Esztergom, Eger, Sopron inficiálva van és maga II. Ulászló király is eltávozott Budáról, 1495. nyarát Istvánffy szerint a Vértesben, Zsámbék körül vadászva töltötte (17). 61
