A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

a külvárosokkal együtt 967 ház volt. Zsigmond király a koñstáñçi zsinat résztvevőit meghívta Budára azzal, hogy itt is éppen olyan kényelmesen elhelyezkedhetnek, mint Konstancban. Ha mármost egy-egy házra bőségesen 10—10 lakót számítunk, akkor Budának 1437-ben 9670, mondjuk kereken tízezer lakosa volt, ilyenformán tehát 1360-ban feltétlenül kevesebb. Következik ebből, hogy a fenti 16 000-es számot legalább 1600-ra kell helyesbíteni nk és ínég ez is aránylag hatalmas halálozási szám (9). Egyébként megfigyelhetjük, hogy a pestises halálozási számok körül a krónikások a nullákkal meglehetősen könnyelműen és bőségesen dobálóznak, és megtörténik, hogy némely városban több a halott, mint az összlakosság. 1374-ben Zágrábban és kerületében grasszál a pestis, de ennek ekkor, úgy látszik, nagyobb kiterjedése nem volt (10). Nagyarányú és veszedelmes volt nálunk az 1381—82. évi pestisragály, amikor a királynak általános és országos perhalasztást is kellett hirdetni, nehogy a peres felek, bírósági személyek, tanuk stb. ide-oda járkálása és csoportosulása miatt a vész még jobban terjedjen (11). Ugyanekkor Zágrábban is regnált a pestis. Sopronban 1409—1410-ben olyan hatalmas volt a pestis pusztítása, hogy a város szinte elnéptelenedett, a következő évben pedig a Szepességen ,,ist auch ein grosses Sterben gewst" (12) A XV. században a magyar ifjak közül sokan jártak külföldi, főleg olasz egyetemeken. így Várđai István is 1448-ban a páduai egyetem hallgatója volt. Ámde Páduában kitört a pestis, s emiatt ,,peste pulsi" kénytelen voll társaival együtt Ferrarába, az ottani „optimum studium-"ra menni. Fivéréhez intézett levelében le is írja ebbéli odisszeáját, hogy midőn Ferrara határához értek volna, valamely „castellum podestája" fejvesztés terhe alatt megtiltotta nekik Ferrara határának átlépését, mert Ferrarábañ „edictum" jelent meg, hogy akik „de loco pestifero" Ferrara területére lépnek, ,,eo facto" fejvesztéssel bűnhődjenek, ami a pestis terjedésének igen drasztikus ellenszere lett volna. Ez az „edictum" Várdaiékat szomorúsággal töltötte el. Ferrarába a pestis miatt nem léphettek be, tehát valami nyomorúságos 60