A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

8. Oleum fenici. 9. Oleum Terpentini. 10. Oleum Mandularum dulce. 11. Manna colobrina librae 2." Ezek lennének tehát az akkori fogalmak szerint a hatásos gyógyszerek. Ámde nagyban és sokféle gyógyszert készítettek ekkor borból vagy borral is és egy 1617-ben készült (szeptember 9.) összeírás a tízféle borfajta közt említi pl. az ,,orvosságos" bort. Van talán már akkor vitamindúsnak sejtett, ,,czitromos" bor; és valószínű, hogy gyógyerejű lehetett az akkori foga inak szerint a „centaurea bor" is. Mindenesetre erősítés és gyógyítás szempontjából gyakran kapnak bort a török hadifoglyok, s amint látni fogjuk, a bor gyógyító ereje fontos volt ekkor állatgyógyászati tekintetben is. 1638-ban a németújvári bor-dietáriumban olvassuk, hogy pl. „Aszonion eő nagysága parantoslatrája attarn kis konyhára oruoságh főzni való borł extra p. (pint) (1) 2." 1644-ben ugyancsak németújvári bor-dietárium értelmében a patikaházhoz adtak „mivel patikába fő (azaz: fű) szerszámot csináltak" négy pint bort, 1649-ben a beteg és sebesült török hadifoglyok bortkapnak s az ugyanezen évi németújvári bor-dietériumban olvassuk, hogy: „Assonyom eő nagysága parancsára attain az Doctor nak, mivel kis urnák orvosságot csinálł, p. (pint)4" bort, írja a tisztartó. Mármost, hogy ez a négy pint bor az orvossághoz kellett-e vagy a doktor jutalma volt, a számadásból nem derül ki. 1654-ben Eszterházynénak, a patikának és páter Sámuelnek orvosság készítéséhez bort adnak. Gyógyszerszámba ment ekkor az ecet is, pl. 1607. január 20-án a tisztartó feljegyzi, hogy: „Küldeöttek Újvárra asszonyom ii nagysága parantsolatjából egy átalag eczetet, kitt ü nagysága Regedébe küldőtł az Doctornak, hogy ii nagyságának orvosságot czináljon belőle." Az 1645. május 17-étől 1646. május 17-ig terjedő szalónaki borszámadások szerint a beteges keresztény és török hadifoglyok szinte állandóan ecetet vagy ecetet és bort, mint gyógyszert kapnak. 47