A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

231. 1651. július 24. Kivonat a Kétthelyen és Velegén levő és igénybe vehető üres sessiók felsorolásából. „Steffel András sessio 1, az pestisben pusztult el." Eredetije fél ív papíron, a XVII. századi számadások közt. 232. 1653. január 14. Kiskomár. Túrós Miklós Kiskomári vajda levele Batthyány I. Ádámhoz, melyben a többi közt írja: „Nagyságos uram, én egyebet nem tudok irnia, onnan Pécs felől jüttenek emberek ide Komárba, azok beszélgették ama ködös nedves időkkel ĥoltanak Pécsen ugyan sokan s Sziget várban is valami kevesen ĥoltanak Kapósban is ĥoltanak valami kevesen, de nem sokan, ki mirigyben, ki csak dögei, de egyéb vég török házakban sehul nem holtak sem falukon, ha kezdenek jobban halni Nagyságodat tudósítom felőle, de most mind Pécsen, mind szigetvárban sem pedig Kapósban nem halnak, evei az erős idővel inkáb meg szűnt a halál kősztők, ha mi ily hireim lesznek Nagyságodat azonnal tudósítom felőle." 233. 1653. február 13. Kapornak. Ányos Péter kapornaki kapitány levele Batthyány I. Ádámhoz, amelyben a többi közt írja: „Az egész Péci, Zigetvári iszpáiákat mind föl hiuadták, tegnap előt érkeztenek föl ők azt beszélik, nem azért, hogy félnének, hanem csak az pestis előt gyjdtenek föl." 234. 1653. április 22. Sopron. Borcsiczky György káplán és Batthyány I. Ádám fiai nevelőjének levele Batthyányhoz, amelyben a többi közt a pestist illetőleg megnyugtatóan ír. „A Tobner cselédgye s munkási közöttis csak egy sincs, a ki beteg volna. Attul fogvást, hogy ide jöttünk, sok derék embereknél tudakoztam az mérigy s mérges betegségekrul: de Láttÿa Isten egyenlő értelemmel s szóval azt mondták, hogy semmi ragadó betegségek nem regnálnak itten. Ha pedig az után valami félő veszedelem vólna, annak végére megyek és arrul meg tudósítom Nagyságĥodat." 167