Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Előszó

akikről megfeledkeztünk, pedig mind tudományos-gyakorlati, mind orvostársadalmi tevékenységükkel, egész életük áldásos munkásságával rászolgáltak az utókor emlékezetére. Huszonhat olyan orvos életének rövid megírására vállalkoztam, akik között vannak már eddig is jól ismertek, de olyanok is, akiknek a neve feledésbe merült. A huszonhat orvos élete és működése részben arra az időszakra esik, amely a szabadságharccal kezdődött, másrészt azutánra tehető. Mindannyiukra jellemző, hogy munkásságuk kapcsolódott a százéves évfordulójához lassan közeledő Országos Közegészségi Tanácshoz, amelynek hosszabb-rövidebb ideig elnökei, másodelnökei vagy rendes tagjai voltak, részt vettek első negyedszázados működésében. Ahhoz az időszakhoz tehát, amely a kiegyezéstől majdnem a századfordulóig terjed. Ebben mindannyian megegyeznek, és még valamiben, abban, hogy nemcsak vallották, hanem életükkel, de egész tudományos munkásságukkal bizonyították is: ha a tudománynak nincs is hazája, annál inkább van a tudósnak! Hazájához, népéhez mindegyikük mindvégig hű maradt! E könyv nem kíván egyebet, mint apró mozaikokban feleleveníteni, megismertetni és megőrizni azoknak a kiemelkedő magyar orvosoknak az emlékét, akik egy élet munkájával érdemelték ezt ki. Ha az az orvosnemzedék, amelyre mind a jelenben, mind a jövőben orvosi kultúránk továbbfejlesztése vár, a felidézettek példájában buzdítást talál, akkor ők nemcsak életükben szolgálták hazájuk és az egyetemes emberiség egészségének ügyét, hanem a síron túl is. Budapest, 1963 március A szerző 8