Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

A) A közegészségügy rendezését megelőző néhány jelentősebb esemény és az 1876. XIV. tc. megalkotása

lakosságot felvilágosítsák, óvják a népet a babonáktól. Utasítások jelentek meg a vízbefúltak élesztési kísérleteire, s a régi elapadt kutak tisztítására. A közigazgatási hatóságok a rendelkezések végrehajtásával azonban általában nem törődtek. Többségükben azok akadémikus emlékei maradtak a magyar közegészségügynek. De nemcsak a rendelkezések végre nem hajtása akadályozta meg a közegészségügy fejlődését, hanem az is, hogy a rossz megélhetési viszonyok miatt orvosokon kívül sebészek is tömegesen vándoroltak ki Oroszországba, ahol megfelelő jövedelem várta őket. A kivándorlási lázat az sem hűtötte le, hogy a bécsi udvar elrendelte (1801. április 10): minden eszközzel meg kell akadályozni az orvosok kivándorlását. Útlevelet az orvosok nem kaphattak. Később annyit enyhítettek a rendeleten, hogy a kivándorolni szándékozóknak útlevelüket az udvarnak be kellett küldeniök. Meg kell még említenünk azt is, hogy városaink lassú fejlődése, rendkívül rossz környezetegészségügyi viszonyai, az ipari munka erős elmaradottsága és mostoha helyzete szinte követelték volna az átfogó, korszerű egészségügyi intézkedésrendszer megteremtését. Nyoma sem lelhető fel azonban olyan rendelkezéseknek, amelyek a legfontosabb közegészségügyi kérdések közül a városok tervszerű higiénés építkezésére irányították volna a figyelmet és a sokmillió nincstelen mezőgazdasági dolgozó, továbbá a nem nagy számú, de már meglevő ipari munkások egészségügyi helyzetének legalább is némi javítási szándékát mutatták volna. Az sem hallgatható el, hogy a haladásra utaló és az azt mutató jelenségek ellenére a tett intézkedések a reakciós, németesítő politika céljait szolgálták. II. József halála után az általa hozott intézkedések sem maradhattak meg. A politikai reakció létrehozta az ún. recenzuráló bizottságot a II. József uralkodása idején kiadott rendeletek, művek felülvizsgálására. 1806-tól minden hivatalnokorvosnak esküvel kellett bizonyítania, hogy nem tagja egyetlen titkos társaságnak sem. A cenzúra működésbe lépett. Csak olyan szellemi termék jelenhetett meg, amelyen az osztrák hatalom jelvénye, a kétfejű sas rajta volt. Eltiltották a kül7