Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - X. fejezet. Tébolydai ügy

23. táblázat Az összes kórházban ápolt betegek halálozása a kórházban ápolt betegek %-ában Magyarországon az 1878. és az 1893. években A kórház megnevezése 1878. 1893. évben Országos kórház 8,70 5,90 Országos tébolyda 13,70 14,32 Közkórház 9,60 7,38 Magánkórház 9,60 8,39 BuHsenyvi kórház 2,03 0,25 Irgalmasrendi kórház 7,10 5,16 Börtönkórház 2,60 1,96 Fegyintézeti kórház 8,20 6,41 Együtt az összes 8,60 7,08 A kórházban ápolt összes beteg közül meghalt a betegek %-ában 24. táblázat A köz- és magánkórházi ágyak megoszlása vármegyék és thj. városok között 1893-ban A kórház megnevezése A kórházi ágyak száma összesen Az összesből esett A kórház megnevezése A kórházi ágyak száma összesen vármegyékre thj. városokra A kórház megnevezése A kórházi ágyak száma összesen abszolút számban az ágyak %-ában abszolút számban az ágyak %-ában Közkórházak 7344 4592 3400 2442 46,40 53,40 3944 2150 55,60 46,60 Magánkórházak ... 7344 4592 3400 2442 46,40 53,40 3944 2150 55,60 46,60 azokban ápolt betegek száma pedig 1133-ról 1989-re emelkedett mindössze. Az ágyak száma összesen 1249-et tett ki 1893-ban. Ahhoz, hogy világosan lássuk, milyen hihetetlenül kevés volt ez, utalunk arra, hogy 1894-ben a belügyminiszter elrendelte az országban az elmebetegek, hülyék, idióták stb. összeírását. Az összeírásban kereken 25 000 ilyen beteget szerepeltet, ami még akkor is elrettentő szám, ha figyelmen kívül hagyjuk, 68