Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - IX. fejezet. Kórházak és gyógyintézetek

kórházakra, míg a köz- és magánkórházakra 81,1%. Ez világosan mutatja, hogy a létesítés és fenntartás költségeiből milyen keveset vállalt magára az állam. Azt sem hallgathatjuk el, hogy a bánya- és ipari munkásság kórházi ellátásának megjavításáról, bánya- és munkáskórházak létesítéséről a törvényben egyetlen szó sem esett. Meg kell mondanunk azt is, hogy a mennyiségi fejlődéssel egyáltalán nem haladt párhuzamosan a szakmai fejlődés, mert az ápoltak halálozási aránya 8,6%-ról (1878) csak 7,08%-ra (1893) csökkent. Nem javított lényegesen a fejlesztés a vidék (vármegyék) kórházi ellátottságán sem. 1893-ban a közkórházak 15. táblázat A megyei, városi, községi magánkórházak, az ezekben ápoltak, az ápoltak közül meghaltak száma Magyarországon az 1877—1887. és az 1892—1893. években Év Az összes megyei, városi, községi, magánkórház és gyógyintézet száma Az összes megyei, városi községi, magánkórházban és gyógyintézetben Év Az összes megyei, városi, községi, magánkórház és gyógyintézet száma ápoltak ápoltak közül meghaltak Év Az összes megyei, városi, községi, magánkórház és gyógyintézet száma száma együtt szám szerint a betegek%-ában 1877 96 16 376 1647 10,5 1878 100 17 191 1665 9,60 1879 106 18 291 1735 9,40 1880 116 19 917 2046 10,20 1881 123 21 378 2240 10,40 1882 127 20 511 1998 9,70 1883 132 20 195 2064 10 20 1884 138 21 310 1966 9,20 1885 139 22 243 2017 9,07 1886 142 24 682 2301 9,32 1887 148 33 689 3090 9,17 1892 179 30 919 2576 8,33 1893 140 27 910 2343 8,39 Ide sorolták: a megyék, városok, községek, uradalmak, bányák (az 1881—1887. és az 1892. évek kivételével), munkás betegsegélyző pénztárak, egyházak, magánosok stb. által fenntartott kórházakat. 61