Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - IX. fejezet. Kórházak és gyógyintézetek

3. tábláza I A bujasenyvi kórházak, az ezekben ápoltak, az ápoltak közül meghaltak száma Magyarországon az 1877—1887. és az 1892—1893. években Év Az összes bujasenyvi kórház A bujasenyvi kórházakban Év Az összes bujasenyvi kórház ápoltak ápoltak közül meghaltak Év száma együtt a betegek %-ában 1877 5 1182 24 2,03 1878 5 1228 33 2,60 1879 5 849 25 2,90 1880 5 1422 23 1,60 1881 4 1280 19 1,40 1882 4 1216 21 1,70 1883 4 1257 28 2,20 1884 4 1283 31 2,40 1885 4 1216 22 1,81 1886 4 1322 19 1,44 1887 4 1212 26 2,15 1892 4 1171 20 1,70 1893 4 816 2 0,25 7344 ágyából 53,6% esett a törvényhatósági joggal felruházott városokra, a magánkórházak 4592 ágyából pedig 46,6%. Ugyanakkor az ország lakosságának kb. 75%-a élt a vármegyékben. Az adatokból kitűnik továbbá, hogy a 14 725 kórházi ágyból a legtöbb a közkórházakra és magánkórházakra esett (a kettő együtt: 198 kórház, 11 936 kórházi ággyal = 81,1%). A fegyintézeti és börtönkórházak ágyszámát nem mutatták ki. A részletes adatok átnézése során kiderül még, hogy a magánkórházak között felvett bányakórházak száma kilenc volt összesen 202 ággyal, az ipari- munkásbetegsegélvző-, acél- és vasgyári munkáskórházak száma pedig öt volt, összesen 54 ággyal. (A kettő együtt 14 kórház 256 ágy). Ha ezek számát az összes kórházi ágyból levonjuk, annak 1,5%-a esett a bányaés 0,37 %-a az egyéb munkáskórházra (a kettő együtt az összes 62