Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - VI. fejezet. Orvosi gyakorlat - VII. fejezet. Szülésznői gyakorlat

3. tábláza I A bábák száma Magyarországon az 1877—1887. és az 1892—1893. években Év Bábák összes száma Év Bábák összes száma 1877 4551 1884 6683 1878 5308 1885 6900 1879 5377 1886 7140 1880 5628 1887 7597 1881 6018 1892 7570 1882 6056 1893 7357 1883 6633 megkereshetni, a főorvosok által képzett úgynevezett czédulás bábák pedig alig valamivel jobbak az úgynevezett parasztbábáknál, sürgős szükség a másodrendű bábaiskolák szaporítása, melyekben a bábasággal foglalkozó írni-olvasni nem tudó asszonyok családi tűzhelyükhöz közel fekvő kórház bába iskolájában, saját nyelvükön községük csekély költségén legalább bizonyos fokig kiképeztetnek, hogy azután haza térve a szüléseknél való észszerű segédkezéssel sok anya és gyermek életét megmentsék, mely különben tudatlanságuk áldozatául esik.". . . . A bábák számának emelkedése tehát nem a községekben, hanem a városokban jelentett számottevő változást. Ezek szülésznőkkel bőven ellátottak voltak, míg a megyékben számos olyan község akadt, amelyikben bába nem telepedett meg. Sőt azzal, hogy a törvény hatályba lépése után az addig működött, jól képzett járási bábaállásokat megszüntették, kétségtelen visszafejlődés következett be a községek bábákkal való ellátottságában. Helyükbe minden 1500 lakosú vagy ennél nagyobb községben okleveles községi bábáknak kellett volna kerülniök. Az ilyen állásokat azonban a községek anyagi nehézségeik miatt ritkán tölthették be. S ha kötelezettségükre fel56