Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 3. Összefoglalás

még maga a mindenkori belügyminiszter is kedvezőtlennek ítélte meg. Az elmondottakból összefoglalásként megállapíthatjuk: a törvény életbeléptetésétől eltelt közel 20 esztendő tapasztalatai arról győznek meg bennünket, hogy a törvény lényegében nem volt más, mint a lakosság egészsége feletti állami gondoskodás elvi elismerésének a kinyilatkoztatása. A gyakorlati életet, a nép túlnyomó többségének társadalmi, gazdasági és kultúrális elmaradottságát a törvény megalkotásakor teljesen figyelmen kívül hagyták. Ezért közegészségügyünknek nemcsak nagy, általános, hanem szinte valamennyi része, amelyekből az egész összetevődött volna, is megoldatlan maradt. 57. táblázat Az általános közegészségügyi helyzet Magyarországon az 1877—1887. és az 1892—1893. években Az általános közegészségügyi helyzet az előző évihez viszonyítottan Év kedvező kedvezőtlen volt törvényhatáságban szám szerint, összesen 1877 54 31^ 1878 55 33^ 1879 54 26^ 1880 44 1881 48 1882 47 36

^

5" 1883 67 1884 65 16=" 1885 47 3

6tt 1886 50 37^ % 1887 55 34^ 1892 38 51 1893 55 34 % Megjegyzés: 1877—1880-ig 90, 1881—1893-ig 89 törvényhatóság volt az országban. ^ A hiányzó törvényhatóságokból jelentést egyáltalán nem vagy nagyon későn küldtek be és azoknak adatai nem voltak feldolgozhatók. A részben kedvezőnek vagy részben kedvezőtlennek jelölt adatok a kimutatásban nem szerepelnek. 112