Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - II. rész. Közegészségügyi szolgálat - II. fejezet. Közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságoknál

Hatáskörébe tartoztak a törvényhatóságban a talajjavítási, mocsárlecsapolási és egyéb, a közegészségügy előmozdítását szolgáló rendelkezések. Továbbá: intézkedés az orvosi körök beosztására, a körorvosi fizetések meghatározására, a községeknek szülésznőkkel való ellátására. A közgyűlés határozatai ellen — az orvosi körökre és a körorvosi fizetésekre vonatkozók kivételével — a belügyminiszterhez lehetett fellebbezni. A közegészségügyi szolgálat felett az állami felügyeletet a törvényhatóságok területén a főispánok gyakorolták. A közegészségügyi szolgálat végrehajtó szervei, a főispán által kinevezett rendőrkapitányok kivételével, választott községi, illetőleg törvényhatósági tisztviselők voltak. A közegészségügyi szolgálathoz tartoztak még a törvényhatósági egészségügyi bizottságok is, amelyek — akárcsak a községiek — részben válaszott, tanácskozó és véleményező testületek voltak. A főszolgabíró szakközege a járási orvos volt. A járási orvost a törvényhatósági egészségügyi bizottság előzetes meghallgatásával választották (1886-tól a főispán nevezte ki). A járási orvos köteles volt járása területén lakni. Teendőit a fővárosban a kerületi, thj. városokban a városi, rt. városokban pedig a községi orvosok látták el. Előbbiek egyúttal a községi orvosi teendőket is végezték. A járási orvos felügyelt: a környezetegészségügyre, az egészségügyi intézményekre, az élelmezésegészségügyre, a gondozásra kiadott gyermekekre, a fürdőkre, azok gyógyvizeire, a vagyontalan betegek gyógyítására, a halottkém lésre (a nem orvos halottkémeket oktatta), a méreg-, gyógyanyagokkal való kereskedésre. A letelepedő orvosokat a tisztifőorvosnak bejelentette, himlőoltást teljesített, gondoskodott a „himlőmag" évenkénti fenntartásáról. A ragályos betegségeket az elsőfokú egészségügyi hatóságnak jelentette, sürgős szükség esetén saját hatáskörben intézkedett. Vizsgálta a népiskolákat, végezte díjazásért az orvosrendőri és orvostörvényszéki boncolásokat. Közreműködött a gyógyszertárak vizsgálatában, kirendeltetése esetén az újoncozási bizottságban. Eljárt a reátartozó vagy reá bízott ügyekben. Negyedévenként egészségügyi jelentést tett a törvényhatóság első 105