Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács I. Gábor: Vészi Gyula professzor életrajza és életrajzi adattára
KOVÁCSI. G. Vészi Gyula professzor életrajza 93 VÉSZI GYULA PROFESSZOR ÉLETRAJZA ÉS ÉLETRAJZI ADATTÁRA1 KOVÁCS I. GÁBOR A magyarországi polgári korszak egyetemi tanárainak életrajzi adattárát közlő könyvsorozatunk első köteteként 2012-ben jelent meg a zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok adatait közlő kötet.2 Ebben Révész Géza (Siófok, 1878 - Amszterdam 1955) szerepel, mint az utolsó szabályszerűen kinevezett izraelita vallású professzor. A Horthy-korszakban ugyanis egyetlen izraelita felekezetét megtartó tudóst sem neveztek ki egyetemi tanárnak. így lett Révész Géza az utolsó, mert őt 1918. szeptember 28-án nevezte ki IV. Károly király nyilvános rendkívüli tanárnak a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára az akkor létrehozott kísérleti lélektan tanszékre. E kinevezés előtt tíz nappal írta alá a király Zichy Jenő kultusz- miniszter felterjesztése alapján a harmincéves, izraelita vallású Vészi Gyula nyilvános rendes tanári kinevezését az 1912-ben alapított debreceni tudományegyetem orvostudományi karának élettani tanszékére. Sajnos azonban Vészi Gyula kellő ismeret híján kimaradt megjelent adattárunkból. A debreceni egyetem három kara 1914 őszén kezdett működni. Az orvosi kar megnyitására viszont csak 1921 szeptemberében került sor, annak ellenére, hogy 1918 nyári hónapjaiban már komoly szándék volt a kar indítására. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ekkorra elfogadta az egyetem kezdeményezését, hogy nevezzék ki az első két évfolyam kötelező tárgyait előadó tanárokat. így került sor 1918. szeptember 18-án három professzor, köztük Vészi Gyula kinevezésére is. Vészi az előírt harminc napon belül az egyetemi hatóság előtt letette egyetemi tanári esküjét és aláírta az esküokmányt. Október 19-én részt vett az orvoskari tanárok alakuló ülésén. így tehát mindenképpen egyetemi tanárként tarthatjuk számon függetlenül attól, hogy tanári működésére nem került sor, mert két hét múlva a spanyol- nátha-járvány áldozata lett. Hibánkat korrigálandó sok egyéb forrás mellett feldolgoztuk a kinevezésével kapcsolatos gazdag minisztériumi irategyüttest is,3 s elkészítettük Vészi Gyula szócikkét ugyanabban az adattári rendszerben, mint amilyennel megjelent kötetünkben dolgoztunk. A mulasztás pótlásának szándéka mellett ezzel emléket is szeretnénk állítani a tragikus sorsú fiatal professzornak, aki az 1929-es Zsidó lexikont kivéve4 minden lexikonból kimaradt, így az Új magyar életrajzi lexikonból is. 1 Készült az OTKA-NK.FI 109209 számú kutatási támogatásának keretében. 2 Diszkrimináció - emancipáció - asszimiláció - diszkrimináció. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848-1944. 1. kötet. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Szerk.: Kovács I. Gábor. Összeállították: Kovács I. Gábor - Kiss Zsuzsanna - Takács Árpád. Történeti elitkutatások - Historical Elite Research 8. Bp., Eötvös Kiadó, 2012. 174. 3 Magyar Nemzeti Levéltár Oszágos Levéltára K500 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium, Egyetemek, főiskolák, középiskolák 1918. 62617 alapszám. 4 Újvári Péter (szerk.): Zsidó lexikon. Bp., 1929. 948.
