Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Erdős Kristóf: A budavári Sziklakórház és a Nemzetközi Vöröskereszt (1944-1945)
ERDOS K.: A budavári Sziklakórház és a Nemzetközi Vöröskereszt 59 Bőm a kórház területén két kis helyiséget kapott, amelynek alapterülete nem volt több mint 15 négyzetméter.20 A delegátus sziklakórházi irodája hamar fontos találkozóhellyé vált. Mivel Born 1945. júniusi beszámolója igen szűkszavú, nem tudjuk, hogy kikkel tárgyalt irodájában.21 Itt végzett tevékenységéről azonban kiderül, hogy vöröskeresztes „igazolásokat” állított ki, illetve segített a nehéz helyzetben lévőkön. így kaptak a kórház munkatársai is Bőm aláírásával ellátva vöröskeresztes védlevelet. A delegátus Sziklakórházba történő beköltözése után kelt védlevelek közül egy került elő a kutatások során: a dr. Gallé Tiborné ápolónő részére kiállított igazolás.22 23 A háborús körülmények között a kórház betegei és munkatársai sok mindenben hiányt szenvedtek. így kávéhoz is alig jutottak, pedig az orvosoknak és a nővéreknek emberfeletti munkát kellett végezniük, éjjel-nappal dolgoztak. Széchényi Ilona grófnő visszaemlékezéséből kiderül, hogy Born ezt a hiányt is tudta pótolni. „Born szent helyiségeiben volt valami szenzációs. Néha-néha egy rettenetesen izgalmas illat párolgóit át a becsukott ajtón! Neve KA VE!!! Hogy ezt előállítsa, egy villanyos kávédarálója és csodálatos kis kávéfőzője volt. Evvel, hiteles, valódi espressót tudott varázsolni. Hol egyikünket, hol másikunkat időnként megkínálta evvel a mennyei élvezettel a kávéval! Az erőddé nyilvánított „Festung Budapestet” Hitler személyes parancsa alapján az utolsó töltényig kellett védeni. Bőm 1945. január 17-18-át is a Sziklakórházban töltötte, amikor a pesti oldalt a szovjet csapatok elfoglalták. A németek meg akarták erősíteni a budai oldal védelmét. A kórház körzetének védelmét ellátó német repülő főhadnagy január 23-án éjjel 3 órakor jelentkezett a Sziklakórházban. A delegátussal közölte, hogy parancsot kapott arra, hogy a kórház fölötti területet, valamint a kórház bejáratát védelmi készenlétbe helyezze. A főhadnagy a parancs alapján a főbejáratot, illetve a mellékkijáratokat el akarta torlaszolni, a kórházba való bejutást pedig nehéz fegyverekkel kívánta megakadályozni. A parancs végrehajtása esetén a kórház további működését fel kellett volna függeszteni. Ennek technikai okai lettek volna, hiszen a rendkívül gyenge levegő utánpótlást csak a bejáratok állandó nyitva tartásával tudták biztosítani. A gépészeti berendezéseket ugyanis maximum 200 ember bent tartózkodására tervezték, ekkor azonban - Bőm beszámolója szerint - legalább kétszer annyian, tehát 400-an voltak a betegeket, sérülteket és a kórház személyzetét együttvéve.24 Bőm ezek alapján a parancsot egyértelműen elutasította, megmentve ezzel a kórházban tartózkodókat, illetve azokat is, akiket még az ostrom további időszaka alatt el tudtak látni az orvosok és a nővérek. A német repülő főhadnagy elfogadta a delegátus ellenérveit és azzal távozott, hogy megpróbálja elérni, hogy megváltoztassák a parancsot. Born személyesen akart eljárni az ügyben, hogy garantálhassa a kórház és lakói védelmét, ezért még hajnalban felkereste Hindy Iván altábornagyot, a magyar parancsnokságon. Hindyt nem találta a helyén, ezért még aznap délelőtt levelet küldött a védelem német főparancsnokának, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tá- bornoknak. írásban közölte vele, hogy „tekintsen el a kórház területének bármilyen veszé20 Tatai1, i. m. 19.; Tatai Gábor: Embermentők. A Sziklakórház ismeretlen hősei. Regiment 2011/2. 66. (továbbiakban Tatai2, i. m.) 21 Szita, i. m. 37. 22 Dr. Gallé Tiborné védlevele. Kelt: Bp., 1945. január 17. Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, ítsz. 2011.525.1. 23 Dőry Miklósné, i. m. 24 Dr. Kovács István vezető főorvos Budapest polgármesterének tett 1945. február 26-i jelentésében a kórházban egy időben tartózkodó betegek átlagos létszámáról így írt: „Az ostrom tartama alatt a 94 ágyszám mellett a beteglétszám 200-230 között mozgott. " - közli Tatai1, i. m. 24.
