Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Erdős Kristóf: A budavári Sziklakórház és a Nemzetközi Vöröskereszt (1944-1945)
58 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) katonai attaséjának visszaemlékezéséből azonban tudjuk, hogy Andrássy Ilonának meghatározó szerepe volt a lengyel menekültek kivándorlásában, azaz a titkos evakuáció ügyében.14 A Bizottság egészségügyi szolgálatát pedig Sacelláry Józsefijével együtt szervezte meg.15 Andrássy Ilona már a Sziklakórház főnővére volt, amikor 1944. november 4-én átvette a Nemzetközi Vöröskeresztes védettség alatt lévő gyermekotthonok felügyeletét, amely az intézmények heti rendszerességgel történő látogatásával járt. Egy személyben felelt mind az „A”, mind a „B” szekciókhoz tartozó gyermekotthonokért, így közvetlen munkatársa lett Komoly Ottónak, Sztehlo Gábornak, illetve magának a delegátusnak, Friedrich Bomnak is.16 A nyilas rémuralom idején nem kis veszéllyel járó feladatot vállalt. A Sziklakórházban is mindent megtett a betegekért, számos szemtanú hálás szívvel emlékezett vissza rá. Borsos Béláné, akinek férje sebesültként feküdt a kórházban így jellemezte: „Minden beteg meg volt vele elégedve, hogy olyan nagyszerű, hozzáértő volt”}1 Sváb Ferencné, aki tizenévesen sebesült meg, szinte rajongással beszélt róla: „ Tudja, hogy hogy látom az Andrássy Ilonát? [...] Az a megtestesült jóság volt! ”18 19 Friedrich Born a Sziklakórházban (1944. december - 1945. február) Bőm 1944. december 30-án érkezett a Sziklakórházba. Beköltözésével a létesítmény kiemelt védettségben részesült, mivel azt saját személyével oltalmazta. A Sziklakórház nem egyszerűen a Nemzetközi Vöröskereszt védettsége alatt állt, hanem hivatalosan is a „ Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága magyarországi küldöttsége kórházaként szerepelt ”. Bőm a kórházat kiemelten fontosnak tartotta, hiszen ez volt az egyetlen, még működő polgári kórház a városban. Az elhúzódó harcok következtében az egyébiránt kiválóan felszerelt, egészségügyi készletekkel jól ellátott Sziklakórház gyógyszer- és kötszerhiánnyal küzdött. Ezért Bőm 1945. január 1-jén utasítást adott, hogy a kórház gyógyszerkészleteit saját tartalékából egészítsék ki. így került a Sziklakórházba az akkor még elérhetetlen penicillin is, amelyet elsőként egy 40-50 év körüli, súlyos sebesült, lázzal küzdő asszonyon próbáltak ki a kórház orvosai. Gróf Széchényi Ilona önkéntes vöröskeresztes ápolónő így emlékezett vissza a gyógyszer hatására: „Mindfeszült figyelemmel vártuk az eredményt. A láz megszűnt, a seb gyógyult, de a beteg sárgaságot (hepatitis) kapott. Utána, két-három másik sebesülttel ugyanígy próbálkoztak a gyógyszer mennyiségét csökkentve. Hasonló eredmény, de kissé könnyebben kapták a sárgaságot. így tanulmányozták, hogyan kell ezt az új gyógyszert, a Penicillint eredményesen felhasználni! ”'9 Szintén a penicillin mentette meg Erzsébet nővér, Kovács István vezető főorvos feleségének életét is. 14 Kapronczay Károly: Lengyel meneküllek Magyarországon, 1939-1945. Bp., Mundus, 2009. (Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság Évkönyvei 21.). 144. 15 Dóró Gábor: Magyarok a lengyelekért! 47 táborban 10.000 lengyel polgári személyt gondozott a Magyar- Lengyel Menekültügyi Bizottság. A háborúalatti németellenes munka egy fontos fejezete. Új Magyarország, 1945. december 5., 1. 16 Archives du Comité international de la Croix-Rouge B G 69 / 19, Enfants israélites en Hongrie, Roumanie et Bulgarie, correspondance générale. Köszönettel tartozom Karsai Lászlónak, hogy felhívta a forrásra figyelmemet és Dániel Palmieri-nek, aki annak digitális másolatát rendelkezésemre bocsátotta. 17 Interjú Borsos Bélánéval. Bp., 2008. Készítette: Dégi Tamás és Tatai Gábor. Sziklakórház, Médiatár, ltsz. Mt25/2013. (továbbiakban Borsos Béláné-interjú) 18 Interjú Sváb Ferencné Benkő Jankával. Gödöllő, 2010. szeptember 23. Készítette: Erdős Kristóf. Sziklakórház, Médiatár, ltsz. Mt3/2013. 19 Dőry Miklósné Széchényi Ilona: Emlékezés a Sziklakórházi hetekre. Kézirat. Sziklakórház, Gyűjtemény, Másolat.
